A budapesti román nagykövetség előtt tartott tiltakozó megmozdulást a Jobbik. Szávay István, a párt alelnöke az 1918. december 1-jén tartott román nagygyűlésnek az évfordulójára időzítette mondanivalóját, amelyen a helyi románok kimondták Erdély egyesülését az akkori Romániával.
A képviselő felidézte: határozatukban, amelyre azóta is hivatkoznak, ahányszor Erdély hovatartozásának kérdése felmerül, teljes nemzeti szabadságot, felekezeti szabadságot és a nyelvhasználat szabadságát ígérték a közigazgatásban és az oktatásban minden erdélyi nemzetiség számára. Ezek azonban a mai napig nem valósultak meg, hiszen az autonómia elősegítése helyett annak híveit terrorváddal lefogatják, keresztbe fekszenek az elvett egyházi birtokok visszaadásakor – sorolta a képviselő. Hozzátette: a közigazgatásban sincs elég magyarul tudó alkalmazott, legutóbb például a háromnegyed részben magyarlakta Sepsiszentgyörgyön aláztak meg egy idős nénit a hivatalnokok, mert nem tudott románul. Ugyanúgy durván gáncsolják a magyar nyelvű oktatást is: nemcsak hogy nincs a román állam által finanszírozott felsőoktatási intézmény Erdélyben, de még a Székely Mikó kollégiumot és a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumot is el akarják venni.
Bukarest emellett több olyan megalázó gesztust tett, amivel ezen túl is mutatja, nem adta fel évszázados álmát egy homogén román nemzetállam megteremtésére, és hogy nem szándékozik felhagyni kisebbségei elnyomásával – mondta a képviselő, példaként hozva, hogy a dél-erdélyi magyar és szász településeket 1848–49-ben felégető Avram Iancut nemzeti hősnek szavazta meg a parlament, a diadalívre, amely a nagy román katonai győzelmeknek állít emléket, pedig visszakerült az 1919-ben elfoglalt Budapest neve. Így hát a Jobbik követeli a román kormánytól, hogy fejezze be az erdélyi magyarság elnyomását, és teljesítse majd’ százéves ígéreteit.
Az utóbbi években, mióta Martonyi János és Németh Zsolt helyett Szijjártó Péter külügyminiszter és Potápi Árpád nemzetstratégiai államtitkár határozza meg a hangnemet, lényegesen markánsabb a magyar fellépés, legalábbis Romániával kapcsolatban – mondta el kérdésünkre Szávay. Hozzátette: ugyanez korántsem igaz Felvidékre, amelynél a visegrádi, illetve a Robert Fico miniszterelnökkel való együttműködés oltárán, évekre befagyasztotta a magyar diplomácia az olyan kényelmetlen kérdéseket, mint a kettős állampolgárság és a magyar nyelvhasználat korlátozása vagy a Benes-dekrétumok kérdése.
A párt alelnöke egyébként egy kifeszített molinó előtt beszélt, amelyen a gyulafehérvári nagygyűlés határozatának szövege volt olvasható román és magyar nyelven.
