Orbán: Fekete bárányok voltunk

A következő öt évben Magyarország folyamatos erősödésével lehet számolni – jelentette ki.

A kormányfő rámutatott: gyenge anyaország nem tud jó diaszpórapolitikát sem folytatni, csak az, amelyik erősödik és növekvő presztízst vív ki magának. Az anyaország erősödése ad alapot egy kiváló diaszpórapolitikához – mondta Orbán Viktor a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő tanács tagjai előtt.

Ezzel összefüggésben idézte a friss munkanélküliségi adatokat, amelyek – értékelte – azt mutatják, Magyarország közel van a teljes foglalkoztatottsághoz.

A miniszterelnök az elmúlt évek magyar gazdasági, társadalmi eredményeit úgy kommentálta: „fekete bárányok voltunk, és éppen ezért sikertörténet a mienk”.

Szerinte az elmúlt egy év világpolitikai folyamatai, a brexit és az amerikai elnökválasztás eredménye – ami egy új korszakot nyithat – alátámasztják azt a magyar értelmezést, hogy „nem egyszerűen csak egymás után telnek a napjaink, hanem egy, a világ korábbi formájától távolodó időszak közepette éljük az életünket”. Ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy elemzések szerint az előttünk álló évszázadban a világ öt legjelentősebb gazdaságából négy a csendes-óceáni térségben lesz, szemben a korábbi, „atlanti” időszakkal.

A brexitről azt is mondta, az egy válasz volt a „demokráciakérdésre”, arra, hogy sikerül-e ismét átfedésbe hozni a népakaratot és a politikai elit döntéseit. A brexit mellett hasonló politikai változást hozhat a közelgő olasz népszavazás, az osztrák elnökválasztás, a holland parlamenti választás és a francia elnökválasztás is – sorolta.

A kormányfő ismét bírálta a politikai korrektséget, amely miatt „korlátozva voltunk”, mert „ha nemzetről mertünk beszélni, akkor azt nacionalistának minősítették”, ha a teremtésről volt szó, akkor „klerikálisak, feudálisak és középkoriak voltunk”, ha pedig a családról, egy férfi és egy nő házasságáról beszéltek, akkor azt „szexistának vagy homofóbnak” bélyegezték. Ezért úgy értékelte, hogy a politikai korrektség mint beszédmód a szellemi elnyomás egyik legnyilvánvalóbb eszköze volt. Hozzátette, reméli, hogy ennek „az amerikai lábát sikerült kiütni”, de „Európában még vannak gondjaink”, ám „itt is küszöbön állnak változások”, és „a liberal non-democracy helyett végre visszatérhetünk a demokráciához”.

Az amerikai elnökválasztás azt is világossá tette, hogy a demokráciaexport „primitív gondolatára” épülő külpolitika korszaka lezárulhat – mondta.

A bevándorlás kérdését érintve a miniszterelnök megismételte álláspontját, amely szerint „nem egy egyszerű migránsrohamról beszélhetünk ( ), hanem olyan világjelenséggel állunk szemben”, amely hosszú évekig jelen lesz.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar és az európai történelemből fakadóan „mindig az az első gondolatunk, hogy milyen veszély fenyeget most éppen bennünket”. Jelezte ugyanakkor, hogy a veszélyek mértéke az elmúlt két évtizedben jelentősen csökkent, hiszen Magyarország több fontos közösségnek is tagja lett.

Ilyen például a NATO-tagság – folytatta –, amely a katonai biztonság ma elérhető legmagasabb szintjét garantálja, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak ne lenne szüksége saját hadseregre. A „szomszédságunkban” zajló haderő-fejlesztési programokból is látható ugyanis: a következő néhány év egyik fontos feladata, hogy Magyarország ne maradjon le a térség többi hadseregének ütőerejétől, és itt is legyen egy olyan biztonsági fejlesztés, amely a magyar hadsereget komolyan vehetővé és tényleges erőkifejtésre alkalmassá teszi – fejtette ki.

Szólt az EU bővítéséről is, kijelentve: Szerbia, Montenegró és Macedónia felvétele az unióba magyar nemzeti és összeurópai érdek. Kiemelte: újabb és újabb erőforrásokra van szükség, és újabb bővítés nélkül az unió nem tudja magát megújítani.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy erre „az esély ma nem túl jó”, az EU-ban „bővítési fáradtságnak” nevezik azt az állapotot, amikor leginkább befejeznék az unió folyamatos „alakítgatását”, arra az ösztönre hallgatva, hogy először mentsék meg azt, ami már megvan, ahelyett hogy állandóan bővítenek. Ez – mondta a kormányfő – logikus gondolatnak tűnik, de a politikában ez esetben nem érvényes.

Kitért arra is, hogy Magyarország sikeres szomszédokban érdekelt, térségként tud megerősödni és felemelkedni. Orbán Viktor úgy fogalmazott: sikertelen szomszédok között sikeresnek lenni meglehetősen nehéz.

Ezzel összefüggésben elemi érdeknek nevezte, hogy a V4-ek minden tagjának pozíciója megerősödjön. A V4-ekkel olyan közösséget találtak, amelyben bizalom van, dinamika, erő, és amely Európa gazdasági növekedésének a javát adja az elkövetkező időszakban. Ezzel Magyarország gazdasági sikereinek külső környezete létrejött – mutatott rá Orbán Viktor.

Azt is mondta, hogy Közép-Európának az Árpád-házi királyok, de legalábbis Mátyás király óta nem volt akkora befolyása európai ügyekre, mint most, amikor a visegrádi országok közösen képviselik stratégiai érdekeiket az EU-ban.

Megemlítette az ukrán–magyar kapcsolatokat is, amelyek „felívelő pályára” állhatnak, a szerb–magyar kapcsolatokról pedig úgy nyilatkozott: régen voltak olyan kiegyensúlyozottak, ha egyáltalán voltak valaha is, mint most.

Mintegy 40 perces előadása végén arra kérte a diaszpóratanács tagjait, hogy támogassák, védjék az anyaországot és tervezzenek bátran, mert az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat a kormány évről évre biztosítani tudja. Azt is szorgalmazta, hogy a diaszpóratanács minden évben tűzzön ki valamilyen egyetemes célt maga elé, és erősítsék a diaszpóra kapcsolatait az anyaországon túl a Kárpát-medence többi magyar közösségével is.