Elsöprő igent mondtak Rogán javaslatára

Módosították a filmtörvényt, és új közbeszerzési szabályokat alkotott az Országgyűlés.

Az Országgyűlés 113 igen, 54 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által beterjesztett jogszabályt.

A törvényalkotási bizottság javaslatára a jövőben törvény helyett kormányrendelet határozza meg annak a letéti számlának a keretösszegét, amelyre a társasági adóról szóló törvény alapján a cégek, illetve az adóhatóság utalhat támogatást. A számláról továbbra is a Magyar Nemzeti Filmalap rendelkezése alapján juthatnak el a források a filmkészítőkhöz.

A számla keretösszege idén 14 milliárd forint volt, a benyújtott törvényjavaslat pedig 25 milliárd forintban határozta volna meg a jövő évre ezt az összeget.

Rögzítették, hogy a filmterjesztők a filmforgalmazást és moziüzemeltetést a mozgóképszakmai hatóságnál, azaz a Nemzeti Filmirodánál való bejelentés, valamint nyilvántartásba vétel után végezhetik. E nyilvántartás nyilvános adatai: a forgalmazók és a moziüzemeltetők neve, elérhetősége, valamint a mozik elnevezése, címe és teremszáma.

A filmregisztráció bevezetését jövő év április 1-jétől a kormány a filmalkotások egységes nyilvántartásának szükségességével magyarázza, amely a javaslat indoklása szerint a rendszeres nézettségi adatok felmérésének az alapja.

A törvény szerint a mozikban vetítendő filmeket a forgalmazónak az alkotás magyarországi forgalmazására vonatkozó szerződés megkötését követő harminc napon belül regisztrálnia kell a hatóságnál.

Visszakerül a Nemzeti Filmirodához az art minősítés kiadása, ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy az eljárásban a kultúráért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A filmalkotások art minősítésére a hivatal által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot.

A törvény rendelkezik arról, hogy nem részesülhetnek támogatásban az úgynevezett megírt valóság (scripted reality) műfajába tartozó alkotások, azaz az olyan, részben fikciós filmek vagy filmsorozatok, amelyek a szereplők természetes élethelyzeteit a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatják be.

Módosították a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás szabályait annak érdekében, hogy a hozzájárulás a filmalkotások közvetlen filmgyártási költségeként elszámolható legyen. A hozzájárulást már a filmgyártási célú támogatásra jogosultságot megállapító döntésben kiszabják. Ha valaki nem fizeti be ezt a képzési hozzájárulást, akkor elutasítják a támogatási kérelmét.

Eddig közvetlen magyar filmgyártási költségként volt elszámolható a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is. A módosítással javadalmazásuk költségének csak 50 százaléka lesz elszámolható. Ezt a törvény indoklásában azzal magyarázták, hogy a külföldi stábtagok január 1-jét követően keletkezett jövedelmét Magyarországon körülbelül 15 százalékos adókötelezettség terheli. Ez jelentősen elmarad a filmekre adott közvetett támogatás 25 százalékos mértékétől, az ilyen jövedelmek az esetek túlnyomó többségében a magyar gazdaság vérkeringéséből kikerülnek, így indokolatlan, hogy a kedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó szintjét jelentősen meghaladja.

Október 1-jétől a filmforgatási célú közterület-használati kérelmeket a Magyar Nemzeti Filmalap bírálja el, és a törvényben most rögzítették: elutasító döntés esetén fellebbezésnek nincs helye.

A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is – tartalmazza a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes jogszabályok kedden elfogadott módosítása. A parlament 112 igen szavazattal, 59 nem ellenében hagyta jóvá a jogszabályt.

A törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy a kormány felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés sajátosságai miatt a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek hatékony felhasználását.

Ezeket a felmentéseket a kormánynak minden év március 31-éig a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia.

Új statisztikai törvényt fogadott el kedden az Országgyűlés kormányzati javaslatra. A jogszabály-módosítást 113 igen, 51 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők.

Az új törvény megalkotását egyebek mellett számos kapcsolódó uniós irányelv módosulásával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Központi Statisztikai Hivatal továbbra is kormányhivatal marad, ugyanakkor a módosítás további garanciális szabályokat rögzít a szakmai önállósága érdekében. Ezek között szerepel, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét, a szervezet elnöke pedig nem utasítható.