Milyen eséllyel lopják el a kocsiját?

Ha Budapest jobb kerületeiben él, fiatalabb az autója, gyári védelemmel, akkor van egy rossz hírünk.

Ezek a megoldások a sofőr életét mindenképp megkönnyítik, de jeleiket a tolvajok le tudják olvasni: követik a tulajdonost, például amikor bemegy egy étterembe, melléáll az elkövető, és egy készülék segítségével leveszi a kártyájáról a jeleket. Az információt mobiltelefon-hálózaton, mobilinterneten továbbítja a bűntársának, aki a kocsi mellett áll. Amikor az ő készülékén is megjelenik a jel, amely nyitja és indítja a kocsit, már tudja is vinni. Ezt általában csak külön védelmi rendszerekkel lehet kivédeni, a gyáriakat a tolvajok jellemzően ki tudják játszani.

– A feketepiacon meg lehet vásárolni a gyárból kikerült titkos információkat, amelyek alapján a készülékeket el tudják készíteni. Tehát a műszaki leírások kiszivárgása könnyíti meg a tolvajok dolgát – emeli ki Vezda László. Hozzáteszi: persze az autógyártók próbálnak ellene tenni, de jellemzően kudarcot vallanak. Vannak olyan rendszerek is, amelyeket egy-egy hiba miatt lehet könnyedén hackelni, ahhoz a titkos műszaki információkat sem kell megszerezni.

A kocsik zárát csak akkor tépik ki, ha nincs kulcs nélküli távirányító rendszer. Ebben az esetben a kitépett zár alapján helyben készítenek egy saját kulcsot – jellemzően egy kis furgonban –, majd azt visszahelyezik, a már nyitott kocsit pedig a legyártott kulccsal indítják. Az autó vezérlőkomputerét – általában a motortéren keresztül – kicserélik a saját meghackelt vezérlőjükre – emiatt fontos, hogy a motorteret mindig külön zárják, tehát legyen olyan védelmi rendszer, amely blokkolja a motortér nyitását. 

Sok autónak van olyan szervizcsatlakozója is, amely a kocsi vezérlő számítógépére van rákötve (ez az esetek többségében a kormány alatt van, a szivargyújtónál), és szintén alkalmas arra, hogy rajta keresztül meghackeljék a komputert. Amint az utastérbe bejutottak, rácsatlakoztathatják a számítógépüket. Mint megtudtuk, ezzel a módszerrel Toyota Priusokat lopnak igen gyakran. A tulajdonosoknak célszerű olyan védelmi rendszert beszereltetniük, amely a szervizcsatlakozó és a kocsi számítógépe között megszakítja az adatforgalmat, méghozzá úgy, hogy a szervizben a szerelő azért hozzáférjen a szükséges adatokhoz.

A lopott kocsik számát tekintve Budapest erősen viszi a prímet: a rendőrségi adatok szerint tavaly a fővárosban 1195 autót tulajdonítottak el, a legtöbb tolvajlás pedig a XI., a II., a XIV. és a XII. kerületben történt. Az előbbi három területen valamivel több mint 160 autót vittek el, míg az utóbbin 125 járművet keresett hiába a gazdája. Valamivel több mint 60 autót loptak el a III. kerületből és a XIII. kerületből, a legtöbb helyen pedig 40 körüli volt a szám. Az V., a VI. és a VII. kerületben tíznél is kevesebb autó tűnt el, és szintén kisebb számban fogytak a kocsik a külsőbb városrészekben.

Az, hogy a Budapesten tavaly ellopott 1200 autóhoz képest országosan 1573 kocsinak veszett nyoma, jól mutatja, hogy a fővárosi tulajdonok vannak a legnagyobb veszélyben: a járművek 75 százalékát onnan tűnik el. A megyei rangsort Pest vezeti, ahol tavaly 156 kocsinak veszett nyoma, míg a második helyen Győr-Moson-Sopron megye áll 24 autóval, a harmadikon Fejér megye 23 lopott járművel. Zala megyében csak egy autónak veszett nyoma, és Békésben is csak kettőt loptak el. A legjellemzőbb a 10–20 közötti szám.

A megyéken belül a legtöbb autó a megyeszékhelyeken tűnik el: Bács-Kiskun megye 20 lopott autójából 14 kecskeméti volt, míg Hajdú-Bihar 13 eltulajdonított járművéből 10 debreceni. A többi megyeszékhelyen nem loptak el tíznél több kocsit, de az arányok mindenütt hasonlók.

A lopott autók felkutatása nem rendőrségi sikertörténet: a BRFK eredményessége csupán 11 százalékos, bár van néhány kapitányság, amely kiemelkedik a sorból. Például a II. kerületben a lopott autók 32 százalékát találták meg tavaly, az V. kerületben 37,5 százalékos volt ez a mutató, míg a VII. kerületben 43 százalékos.

Az országos eredményesség 17 százalékos, bár ezt a mutatót a fővárosi adatok rontják mind az ellopott kocsik nagy aránya, mind pedig a felderítés alacsony mivolta miatt. Összességében ugyanis a megyei kapitányságok jobb hatásfokkal dolgoznak. Például Békés megyében 100 százalékos volt a tavalyi arány, viszont a megyében mindössze két autót tulajdonítottak el. A mutató Tolna és Vas megyében 70 százalék fölötti, de ellopott autó itt is alig akad. Összességében a megyei kapitányságok az eltulajdonított autókat 30–50 százalékos arányban találják meg.

A lopott autókat nemcsak a rendőrség kutatja, hanem civil szervezetek is. Az Autóvadásznak például remek együttműködése van az Országos Polgárőr Szövetséggel, emberei legutóbb hétfőn találtak lopott kocsit. Tavaly ugyan csak négyszáz bejelentést kaptak, de volt olyan év, amikor ezernél is több segélykérés érkezett. Ezeket teszik be egy olyan adatbázisba, amely a lakosság által elérhető.

– Telefonra letölthető ingyenes alkalmazásunk több ezer lopott kocsi adatát tartalmazza. Szerepel benne minden olyan gépjármű, amelyet 2010-es indulásunk óta tulajdonítottak el – magyarázza Vezda László. – A lopásokról szóló bejelentésünket Facebook-oldalunkra is mindig kirakjuk, annak segítségével is kerülnek meg autók. Vannak speciális eszközeink – többek között kamerás rendszámfelismerők – is, amelyek a rendőrségi körözési adatbázisból dolgoznak. Tehát nemcsak a hozzánk érkező adatokat látjuk, hanem az összes körözést.

Hozzáteszi: bár a rendszámfelismerők segítségével lopott autót egyre kevésbé találnak, az viszont jellemző, hogy külföldi rendszámot szúrnak ki. A lopott kocsikat ugyanis ilyenekkel szokták egyik helyről a másikra eljuttatni. Az egyesület a rendőrséggel hivatalosan nem kooperál, informálisan viszont igen, hiszen sok önkéntese tagja az állománynak.