Más kérdés, hogy bármilyen rosszak is a hazai börtönviszonyok, az érintettek szerint van az a pénz, amiért érdemes éveket ülni. Márpedig a rendőrségi nyomozások következtében csak az ellopott, elrabolt, elsikkasztott pénz és vagyontárgyak töredékét sikerül visszaszerezni. Fennáll tehát annak lehetősége, hogy akik igazán nagy vagyonokat halmoztak fel bűnözésből, a jövőben sem élnek majd az alku lehetőségével.
Szintén az eljárások gyorsítása jegyében átdolgozta a kormány a titkos adat- és információgyűjtés szabályait. A titkos megfigyelést, levélellenőrzést, lehallgatást és más titkosszolgálati eszközöket, módszereket immár „leplezett eszközöknek” nevezi majd a jog. Fő szabályként a jövőben is az öt évnél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények esetében lehet majd titkos (azaz leplezett) eszközöket alkalmazni, de az üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett cselekmények esetében már hároméves fenyegetettség esetén is alkalmazhatók. Csakúgy, mint a drog-, a szexuális, az igazságszolgáltatás elleni és a korrupciós ügyekben.
Eddig korlátlan ideig bárkit lehallgathattak a hatóságok, ha kaptak rá bírói engedélyt. A szabályok most annyiban változnának, hogy a törvényjavaslat 360 napban maximálja a lehallgatás időtartamát. Egyidejűleg a törvény megkönnyítené a hatóságok számára a leplezett eszközökkel szerzett bizonyítékok felhasználását.
Ebben az esetben is a gyorsítás és az egyszerűsítés a cél. A kormány közlése szerint a törvényjavaslat megnehezítené a perelhúzó technikák alkalmazását, így például a vádlott távolmaradása esetén is könnyebb lesz majd ítéletet hozni. Az előterjesztő szándéka szerint nem a bíróságoknak kellene minden bizonyítási eljárást lefolytatniuk, és megszűnhet az a „túlbizonyítottsági kényszer”, amely az eljárások elhúzódásához vezetett.
Munkahelyi megfigyelés
A Fővárosi Főügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, hogy a jogalkotó tisztázza a titkos megfigyelés lehetséges helyszíneit – írta a HVG.hu. A lap korábban kikérte az adatvédelmi hatóság véleményét az MTVA három vezetőjének lehallgatási ügyében, akiknek irodáiban hang- és filmfelvételre alkalmas berendezéseket találtak. Amíg a parlament nem változtat a jogszabályokon, addig a Fővárosi Főügyészség szerint bárkit jogkövetkezmény nélkül meg lehet figyelni a munkahelyén. (MN)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!