Érthetetlen stratégiai kommunikációt folytat a Honvédelmi Minisztérium, vagy legalábbis erre kárhoztatja a központi kormányzati akarat. Miközben a rendvédelmi, belbiztonsági szerepvállalást, azaz a migránsellenes határkerítés őrizetében való részvételt, a tartalékos rendszer fejlesztését kidomborítják, láthatóan szisztematikusan elhallgatják a valóban honvédelmi, például a modernizációs lépéseket.
Ezt támasztja alá, hogy a svéd védelmi beszerzési ügynökség (FMV) honlapjáról tudhattuk csak meg, hogy hétfőn Stockholmban aláírták az évek óta alulteljesítő magyar Gripen-program feljavításáról szóló szerződéseket. A megállapodás gyógyírt kínál a legsúlyosabb problémára, a repült órák alacsony voltára, ami a harci gép technikai lehetőségeinek kihasználását gátolta: a jövőben 1600 óra helyett 2000 órát tölthet a levegőben a kecskeméti Puma század 14 gépe. Szintén megállapodtak arról, hogy gép berendezés- és szoftver konfigurációját a legújabb MS20-asra korszerűsítik, mellyel lehetővé válik egyebek közt az európai Meteor légiharc rakéták integrációja.
Ez utóbbi azért fontos, mert a meglévő amerikai AMRAAM rakétákkal közel egy évtizeden át élvezett térségi „légi fölényét” a honvédség tavaly decemberben elvesztette, amikor Románia megkapta szintén AMRAAM-okkal felszerelt F-16-osait. Illeszthető lesz a sisakra szerelt célzóberendezés is, ami a Gripenjeink nagy elmaradása, nemcsak a nyugati élvonaltól, de a korábbi MiG-29-esektől is, melyek már rendelkeztek ennek kezdetlegesebb változatával. Itt szintén érdemes hivatkozni a románokra, akik korszerűsített MiG-21-eseiken másfél évtizede éppúgy használják ezt a fontos technológiát, mint új F-16-osaikon.
A megállapodásban azt is rögzítették, hogy mi lesz az elmúlt években fel nem használt repülési órákkal, illetve miként kalkulálják be a két magyar Gripen-baleset (egy összetört gépet pótolni kellett, egyet megjavítottak) következményeit az elszámolásba.
Végül, de nem utolsósorban megegyeztek, hogy a húszéves lízingperiódus 2026-os lezárultával magyar tulajdonba kerülnek a gépek, ami az alkalmazási szuverenitás szempontjából fontos lépés.
A svéd közlemény nem tér ki a költségekre, de a jelenleg évente mintegy 30 milliárdos lízingdíj több milliárd forinttal is nőhet. Nincs szó az MS20-as bevezetésének időpontjáról sem, de szakértők szerint ez egy-másfél éven belül megtörténhet: a svéd légierő már átállt, a csehek szintén megrendelték a korszerűsítést. Ipari források szerint mellesleg a lépés a gyártó Saab és a svéd fél érdekeit is szolgálja, mert így egységesen lehet kezelni az egész hazai és exportflottát, ami logisztikai egyszerűsítést és költségmegtakarítást hozhat.
Bennfentesek a pozitív hírek ellenére rámutatnak: a magyar Gripen-program problémáinak lényege eddig is abban állt, hogy legtöbbször a magyar fél nem tudta az aktuális szerződéses kereteket megtölteni anyagi (például üzemanyag), illetve humán (létszámhiány) tartalommal. 11 évvel a gépek Kecskemétre érkezése után többfeladatúnak kategorizált Gripenek például még egyetlenegy földi célok elleni rakétát nem indítottak, bombát nem dobtak gyakorló lövészeteken. Hasonlóképpen 9 esztendőt kellet várni 2015-ig, amikor az első légi utántöltést elvégezték. Csak remélni lehet, hogy a mostani szerződésmódosítással változik a helyzet, mindenesetre a program régi napszámosai – pilóták, műszakiak egyaránt – szkeptikusak.
Amennyiben a HM reagál kérdéseinkre, közöljük válaszukat.
###HIRDETES2###
