Nyolc gyanúsítottja van eddig a három éve rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamás által hátrahagyott teherautónyi dokumentum alapján költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával indult nyomozásnak. Valamennyiüket közokirat-hamisítással gyanúsítják, és egyikük sem közszereplő – tájékoztatta lapunkat Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője.
Welsz egyszer a Budapest–Bamako-rali szervezőjeként tűnt fel a nyilvánosság előtt, aki a verseny alatt lestrapált mentőautókat vitt Afrikába a helyiek megsegítésére, máskor a Malév utódaspiránsaként a Sólyom Airways tulajdonosaként. Legutóbb a külföldi bankszámláin parkoltatott eurószázezreivel a hatóságok szerint elszámolni nem tudó Simon Gábor volt szocialista politikus ügyében lett érintett. Minden bizonnyal ő készíttette Simonnak azt a bissau-guineai útlevelet, amellyel számlát nyitottak a politikus nevére a Magnet Bankban.
Mindeközben másokkal is bissau-guineai útlevelekkel és rendszámokkal üzletelt. Ötvenezer euróért adta az úti okmányt, pár ezerért a rendszámot, amelynek használatával el lehetett kerülni a parkolási bírságot, és a súlyadót sem kellett megfizetni. Persze ha egy ilyen rendszámmal autózót megállított a rendőr, igen jó magyarázattal kellett előállnia a sofőrnek, hogy miért egy bissaui honos autót vezet. Egyik világhírű hegedűművészünk azt felelte erre a kérdésre, hogy azért, mert így gyorsabban tud segíteni a rászorulókon.
Halála napján Welsz Tamás teherautónyi iratot adott át a rendőrségnek. Ismerősei feltételezései szerint befolyásos emberek, ismert vállalkozók és alvilági figurák adózatlan vagy éppen bűncselekményekből származó vagyona legalizálásának mikéntjét igazoló dokumentumait. Egy olyan kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező gazdasági bűnszervezet létezésének és tevékenységének bizonyítékait őrizhette, amely az évek alatt tíz-, de az is lehet, hogy százmilliárdokkal rövidítette meg az államkasszát. Kapkodással semmiképpen sem vádolható ebben az ügyben egyik nyomozó hatóság sem. Pedig ha csak a töredéke is igaz ennek, már akkor is nehezen érthető, miért nem hozott létre az ügyészség, a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) már közvetlenül az iratok lefoglalása után egy közös nyomozócsoportot, ahogy azt tették korábban számos nagy gazdasági bűnügyben. Miért nem siettek leleplezni a vétkeseket, és visszaszerezni az államot megillető milliárdokat?