Hazánk egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a bárányhimlőt – az egyik leggyakrabban előforduló fertőző gyermekbetegséget – az „elfelejtett” járványos betegségek közé utasítsák, de egyelőre Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország is lehagyott minket. A felsorolt országokban ugyanis már kötelező és ingyenes a védőoltás. Sőt az év eleje óta már Olaszország is az állami oltási rendbe emelte a vakcinát. A magyar és a svéd kormány azonban egyelőre csupán mérlegeli ennek a lehetőségét – derült ki a GSK lapunkhoz eljuttatott közleményéből.
A betegség tavaly egyébként itthon több mint 38 ezer embert, többségében óvodásokat és kisiskolásokat érintett. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint pedig a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik.
Friss amerikai és európai tanulmányok azt is megerősítették, hogy az állami védőoltás Ausztráliától Kanadáig átlagosan legalább 88 százalékkal csökkentette a bárányhimlős megbetegedések számát, a szövődményes eseteket és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek számát is.
Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: az Egyesült Államokban a betegség a védőoltás bevezetése előtt, az 1990-es évek elején közel 4 millió embert fertőzött meg évente. Ma már az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon.
Az elért eredmények ellenére sok országban – köztünk hazánkban – még ma sem kötelező a bárányhimlő elleni vakcina, és többnyire csak a magas kockázati csoportokba tartozóknak ajánlott. Hazánkban 2015–2017 között több sikeres önkormányzati finanszírozású program indult a bárányhimlő megelőzésére, de országosan most sem tartozik a kötelező, térítésmentesen elérhető oltások közé.
Hódmezővásárhelyen, ahol a megyei jogú városok közül 2015-ben elsőként indított átfogó védőoltási programot a bárányhimlő ellen, drasztikusan zuhant a bejelentett fertőzések száma. Az elmúlt években 100-300 között alakult bejelentett esetszám, kiugró értéket mutatva 2013-ban, amikor 301 megbetegedést regisztráltak. A védőoltási program gyors eredményt hozott: tavaly november 15-ig mindössze 41 megbetegedést jelentettek a városban.
A Csongrád megyei példát követve tavaly Kaposvár, Eger, legutóbb pedig Miskolc és Salgótarján városa döntött bárányhimlő elleni támogatott védőoltási programról. Törökbálinton, Százhalombattán és Jászberényben térítésmentesen juthatnak hozzá a szülők a védőoltáshoz. A védőoltás Nemzeti Immunizációs Programba való bevezetése hozzávetőleg 1,5 milliárd forint költségterhet jelentene az államnak.
Hetekig ágyban
A lázzal, hólyagos kiütésekkel és viszketéssel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó bárányhimlőn a gyermekek 90 százaléka még óvodás korában átesik. A bárányhimlő átlagos lappangási ideje 10-21 nap, a fertőzést követő 2-3 héten belül a tünetek már láthatóak. A beteg ugyanakkor már a kiütések megjelenése előtti 1-2 napban fertőz, ami könnyen járvány kialakulásához vezet. A megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a 3–5 évesek között a leggyakoribb. A betegség a közösségbe kerülő gyermekek mellett a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes.
A bárányhimlő az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2-6 százalékánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt ritkán halálos kimenetelű is lehet. Legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése, ez pedig gyakran életre szóló hegeket hagyhat. (K. Sz.)
