Lázár: Ausztriának is segítünk a szigorított határzárral

A Miniszterelnökség urát a paksi bővítésről és a tranzitzónákba zárt menekültekről kérdezték.

A megjósoltaknak megfelelően, Lázár János kitért Paks bővítésére, amit a magyar diplomácia 30 évének talán legsikeresebb akciójának nevezett: a kancelláriaminiszter szerint a brüsszeli jóváhagyás is azt mutatja, hogy a magyar kormány nemcsak beszél tervekről, de meg is valósítja azokat. 

Az Európai Bizottság 2013 novemberében kezdte meg a paksi bővítés ügyének vizsgálatát, ami most zárult le – emlékeztetett Lázár, aki korrektnek nevezte a brüsszeli szakmai bizottság munkáját. Az EB korábban vizsgálta a paksi erőmű biztonságos voltát is, és megállapították, hogy az orosz technológiájú erőmű megfelel a mai európai sztenderdeknek. A bővítés ügyében pedig azt vizsgálták, hogy Magyarországnak joga volt-e tender nélkül Oroszországgal szerződést kötni; az EB ezt jogszerűnek találta – mondta Lázár János.

Hozzátette, végül Brüsszel azt is elismerte, hogy az európai normának megfelelő szintű állami támogatást tartalmaz a paksi bővítés terve.

Lázár szerint a paksi erőmű biztosan állami tulajdonban marad, a cél, hogy minél olcsóbban tudjon áramot termelni. Az ország energiaigényét 50 százalékban a paksi erőmű fogja előállítani, a maradékot pedig részben akár megújuló forrásokból is biztosíthatjuk – jelentette ki a miniszter –, a lényeg, hogy minimális legyen az ország külső energiafüggése.

A reaktorok kitermelik a bővítés és a régi reaktorok leszerelésének költségeit, sőt hasznot is termelnek Lázár szerint. A politikus elmondta, Brüsszel is nyereségesnek tartja a magyar bővítés projektjét, amit szavai szerint a Rothschild-csoport is produktívnak tartott: a csoport 3-4 százalékos profittal, a kormány ugyanakkor csak 1-2 százalékos profittal számolt a bővített erőmű termeléséből. Ezzel Magyarország 60 évre rendezte a hazai áramigényeket, és olcsó energiát biztosítanak majd a fogyasztóknak – összegzett.

Lázár felvetésre válaszolva azt mondta, nem terveznek szélesebb körű lakossági tájékoztatást a paksi bővítés céljáról – ez egy 12 milliárd eurós gazdasági kérdés, amiről szakmai vitákat érdemes folytatni, de politikai kampányt, országjáró roadshow-t nem fognak építeni rá. Azt azonban hangsúlyozta, kulcsrakész, fix árú atomerőművet kap az ország tíz éven belül – arra pedig Csepreghy Nándorhoz hasonlóan megesküdött: a tervezetthez képest nem nőnek majd a paksi bővítés költségei.

Lázár János odaszúrt az ellenzéknek is: szerinte nincs értelme annak, hogy gazdasági kérdések helyett a jövő évi választásra készülő kis pártokkal hadakozzanak Paks ügyében. 

A miniszter óvott attól, hogy ne a közelgő választás küzdelmei döntsenek Paks II.-ről, mivel ez gazdasági kérdés. Nem az a kérdés, hogy miből, hanem hogy honnan van áram Magyarországon – hangsúlyozta Lázár. Ma az áram 50 százalékát importáljuk, ezt a függést kell megszüntetni a Miniszterelnökség vezetője szerint. 

Az, hogy a jelenlegi 36 forintos kilowattonkénti áramár csökkenhet-e később, Lázár szerint attól függ, milyen keretek között lehet eladni a termelést és hogy mennyivel ugrik meg a hazai fogyasztás. A legfőbb, hogy a rezsicsökkentés értékeit megőrizzük – mondta a nyilatkozó.

Bár a bővítés még el sem kezdődött, eddig is 206 milliárdba került Paks II. terve és a helyszín előkészítése – derült ki Lázár János kérdésre adott összegzéséből. Mint hozzátette, ezt a keretet vagy a magyar költségvetési tartalékból, vagy az orosz hitelből finanszírozzák.

Lázárt arról is kérdezték, hogy tart-e a paksi bővítés további akadályoztatásáról: Brüsszeltől vagy Európától nem érkezhet már további vétó, de Ausztria még jelezheti kifogásait. Ilyen jelzésekre készen állunk, mondta a Miniszterelnökség vezetője. Lázár hozzátette, állnak a népszavazás elé is – a Tolna és Fejér megyei közösségek, azok igazán érintettek a bővítésben, viszont üdvözölték a beruházást. 

A kormány döntött arról is, hogy a mágnesszalagos ügynöklistákat átadják az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának – tért át más témára Lázár János, ez június végéig megtörténik, a levéltár pedig a G, H és K aktákat kapja meg. A mágnesszalagok tartalmát ugyanakkor később is felülvizsgálja és minősítheti a levéltár. 

A makói kanyarófertőzésről szólva Lázár János elmondta, csütörtök délután kapnak újabb adatot a betegség esetleges terjedéséről. Jelenleg 29 betegről tudnak, közülük többen egészségügyi dolgozók. A politikus megerősítette, megvan a szükséges oltóanyag-mennyiség, nem tartanak kiterjedt hazai kanyarójárványtól.

Lázár ugyanakkor egy érdekes megjegyzést is tett: tudomása szerint minden érintett egészségügyi dolgozó kapott korábban kanyaró elleni védőoltást, most mégis megbetegedtek.

Mit üzen a magyar nőknek Lázár János? – hangzott el az újságírói kérdés. Lázár ugyan a kormányinfót nem megfelelő platformnak tartja a nőknek való üzengetésre, de azt elismerte, hogy a magyar nők sok munkahelyen versenyhátrányban vannak, pedig saját tapasztalatai szerint sokszor jobban és kitartóbban dolgoznak férfitársaiknál. Ahhoz, hogy ezt szélesebb körben felismerjük, szükség van a helyzet szélesebb tudatosítására is. A politikus azt is bevallotta, hogy maga elfeledkezett a nőnapról.

Lázár Jánost a multik állítólagos megsarcoltatásáról is kérdezték: szerinte itt a fogyasztók védelme a legfontosabb, és nem elfogadható, hogy a nagy kereskedelmi láncok mást árulnak ugyanazzal a névvel Ausztriában, mint Magyarországon. Ezért is léptek fel most a V4-tagállamok a kettős minőség trükkje ellen. „Nem engedhetjük meg, hogy Nyugat-Európa szemetét megetethessék velünk” – mondta a miniszter.

Szerinte épp ezért kell már a termékcímkén is feltüntetni, hogy különbség van a Magyarországon és Nyugat-Európában forgalmazott áru minősége, összetétele között. Lázár csak megerősíteni tudta a megjelent híreket. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az új boltokat nyitó hipermarketek hatalmas zöldterületeket tarolnak le beruházásaik során – ezt is meg kell valamilyen módon akadályozni, akár úgy is, hogy a beruházó új fák, zöldfelületek ültetését vállalja. Lázár szerint ezekben a kérdésben konzultáció lesz a kereskedőkkel és nem törvényjavaslat.

A kancelláriaminiszter szerint tisztázni kell, hogy a szombat-vasárnap is dolgozó alkalmazottak jogai és lehetőségei mennyire érvényesülnek a nagykereskedelmi láncoknál. Kiszolgáltatottá teszi a fogyasztókat, ha az árukat ömlesztve, csomagolva kapják meg egy istállószerű csarnokban – utalt a megoldandó problémákra.

Egy újságíró emlékeztetett rá, Németh Szilárd ismét kérte a külföldről finanszírozott civil szervezetek átvilágítását. Lázár János ezzel kapcsolatban annyit mondott: erre vonatkozóan még nincsenek tervek, ha lesz kormányjavaslat, foglalkoznak az üggyel. Viszont nem tartja ördögtől valónak, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóan számoljanak el forrásaikkal.

Lázárt Mészáros Lőrinc vagyonának robbanásszerű gyarapodásáról is kérdezték: a miniszter annyit mondott, hogy nem követte Mészáros gazdagodásának útját. Olyan programunk nincs, hogy „Tegyük gazdaggá Mészáros Lőrincet!” – a magyar vállalkozókat viszont támogatja a kormány, és Lázár János szerint a kormányzati függőséggel éppen nem vádolható vállalkozások is szépen teljesítettek az elmúlt években.

A kérdésre, hogy mikor és milyen keretek között indulhat a kilenc osztályos általános iskola, és a köznevelési rendszer változása megjelenik-e majd a Nemzeti alaptantervben, Lázár azt mondta, hogy legkorábban 2019 őszén lesz ennek jelentősége, és várhatóan az óvoda és az iskola közötti átmenetet „toldanák meg” egy évvel.

Az M4-es autópálya ügyében is Lázárnak szegezték a kérdést: ha egy, a Közgép részvételével felálló konzorcium 25 milliárd forinttal olcsóbban el tudja vállalni a beruházást, miért egy drágább ajánlattevő vitte el a közbeszerzést? A kancelláriaminiszter szerint ez azért történhetett meg, mert az olcsóbb tendert benyújtó pályázó irreálisan alacsony árra lőtte be ajánlatát, ami teljesíthetetlen lett volna. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. ezért fogadta el a drágább pályázatot – állította a politikus, aki szerint ebből kár politikai vitát csinálni.

Több kormányzati szereplő is kikelt az ellen a múlt héten, hogy szigorítanák a schengeni külső határok védelmét – bár ezt a szigorítást a tagállamok vezetői, közöttük Orbán Viktor is megszavazta. Lázár János úgy tudja, szigorított ellenőrzés abban az esetben felfüggeszthető, ha éppen tartós torlódást okozna a határátkelőhelyeken.

Lázár újságírói kérdésre határozottan cáfolna, hogy a nyugdíjak csökkentését tervezné a kormány, ahogy – egy más kérdésre – azt is cáfolta, hogy ő maga benyújtotta volna lemondását saját választókerületében. „Terveim szerint 2018-ban is indulok saját kerületemben az elnöki posztért”, mondta a miniszter.