Kormánypárti és jobbikos szavazatokkal támogatta a parlament kedd délelőtti ülésén a jogi határzárral, vagyis az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos törvénymódosításokat. A javaslatot 138 igen, 6 nem és 22 tartózkodással fogadta el a Ház. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta az előterjesztést, az LMP-s Ikotity István és Szél Bernadett, továbbá négy független képviselő nemmel voksolt, a szocialisták pedig tartózkodtak.
Az elfogadott javaslat lényege, hogy a migránsokat egészen addig az – egyelőre 200-400 férőhellyel bővülő – tranzitzónákban lehet tartani, amíg menekültkérelmüket jogerősen el nem bírálják. Az új jogszabály része az az intézkedés is, amely szerint nemcsak a határtól számított 8 kilométeren belül elfogott migránsokat vihetnék vissza a magyar–szerb határra, hanem minden, az országban lévő menedékkérő ezekbe a tranzitzónákba kerül. (Jelenleg a magyar–szerb szakaszon Tompánál és Röszkénél van ilyen zóna, ezekben fognak újabb konténereket elhelyezni. A Magyarországon lévő nyitott táborokban, például Körmenden, Vámosszabadiban és Kiskunhalason néhány százan vannak, őket szintén a magyar–szerb határra viszik).
A hét végén Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke előre támogatást kért a parlamenti pártoktól a zárószavazáson, pedig a javaslatnak nem is volt kétharmados része, azaz a kormánypártok önállóan is könnyen átvihették volna akaratukat a parlamenten. Gulyás Gergely azt mondta, a jogi határzár erősítése azért is szükséges, mert a Balkánon 80-100 ezer ember várakozik arra, hogy továbbutazzon Magyarország, illetve Nyugat-Európa felé. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig azzal érvelt, hogy ha valaki menekültkérelmet ad be a tranzitzónában, de ügyében 28 nap alatt nem születik jogerős döntés, akkor az ország belsejébe irányítják egy nyílt táborba, ahonnan jó eséllyel továbbutazik Nyugat-Európába. Ezek az emberek sokszor hamis személyi adatokat diktálnak be, hogy így húzzák el az eljárást – tette hozzá. – Az összes létező kiskaput be kell zárni, hogy csak az léphessen Magyarország és az Európai Unió területére, akinek megvan hozzá a jogalapja. A „határőrizeti területen lefolytatott eljárások” szigorításával épp ez a cél – mondta a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az új szabályozás – amellett, hogy kizár minden visszaélést – betartja a schengeni és a dublini egyezményt. Ennek némileg ellentmond, hogy több kormánypárti politikus is jelezte már, hogy vitákra számít az Európai Bizottsággal.
Forintosítva
Nem csak jogi eszközökkel lép fel a kormány a migráció ellen. A hétfő este megjelent Magyar Közlönyből derült ki, hogy „a rendkívüli migrációs nyomás kezeléséhez szükséges források biztosításáról” címszó alatt újabb 38 milliárd, illetve 422 millió forint áll majd rendelkezésre, legalábbis ennyivel lépheti túl a kiadásokat a Belügyminisztérium. Emellett 1,5 milliárdot használhat fel szintén a Belügyminisztérium „a terrorveszély megelőzéséhez és elhárításához szükséges további források biztosítására”. Ennek a pénznek a nagy része a most épülő második déli kerítés költségeire megy el. Lázár János Miniszterelnökséget vezetőminiszter a múlt heti kormányinfón jelezte is, hogy a május 1-jére elkészülő második kerítés 28,4 milliárd forintba kerül, és 9,4 milliárd forint lesz Röszkénél és Tompánál a tranzitzónák kerítésének megerősítése, illetve ezen a két helyen a több száz fős konténerállomások kialakítása. A mostani beruházás 38-40 milliárdos költségével együtt már majdnem 300 milliárd forintot költött a kormány a déli védekezésre.
Az idegenrendészeti őrizet visszaállítása érdekében egyébként összesen 5 törvény módosul, így például a beutazási-tartózkodási, a menedékjogi, illetve a szabálysértési törvény.
Közben hétfő este megjelent a Magyar Közlönyben a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbításáról szóló kormányrendelet. Eszerint további fél évig, szeptember 7-ig biztosan fennmarad ez az intézkedés. A válsághelyzetet – amely tavaly március óta az egész országban érvényes – már többször hosszabbították, pedig a déli határzár 2015 őszi felállítása, és az idegenrendészeti szabályok tavaly nyári szigorítása (a 8 kilométeres szabály bevezetése) óta szinte alig lépnek migránsok hazánk területére. A válsághelyzet meghosszabbítása egyébként épp azért szükséges, hogy fenntartható, illetve szigorítható legyen az idegenrendészeti őrizet. – A politikai elit nyilván úgy gondolja, hogy indokolt a válsághelyzet. Ennek a szubjektív meglátásnak lehet létjogosultsága, még akkor is, ha ez a döntés a törvény szövege alapján nem lenne indokolt – mondta korábban lapunknak Tálas Péter. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóközpont igazgatója úgy fogalmazott: „nagyon is elképzelhető”, hogy a kormánynak a válsághelyzet fenntartása valójában ahhoz kell, hogy tovább szigoríthasson az idegenrendészeti előírásokon.
A Belügyminisztérium tegnap éles hangú közleményben reagált azokra a nemzetközi sajtóban megjelent vádakra, amelyek szerint a magyar rendőrök bántalmazzák a magyar–szerb határ térségében a migránsokat. A svéd Aftonbladet című napilap belgrádi riportjában az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi szervezet orvosai arról számolnak be, hogy a magyar határról visszatérő – azaz Magyarországról visszazsuppolt – menekültek állítják, megverik őket magyar egyenruhások, ökölcsapások és gumibotozás nyomait viselik magukon. A Belügyminisztérium ezeket az állításokat visszautasította, illetve kiadós sorosozással reagált a svéd lap állításaira. Közleményükben egyebek mellett azt írták, az Orvosok Határok Nélkül „támogatói háttere közismerten Soros Györgyhöz kötődik”.
