Kormánypárti és jobbikos szavazatokkal támogatta a parlament kedd délelőtti ülésén a jogi határzárral, vagyis az idegenrendészeti őrizettel kapcsolatos törvénymódosításokat. A javaslatot 138 igen, 6 nem és 22 tartózkodással fogadta el a Ház. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatta az előterjesztést, az LMP-s Ikotity István és Szél Bernadett, továbbá négy független képviselő nemmel voksolt, a szocialisták pedig tartózkodtak.
Az elfogadott javaslat lényege, hogy a migránsokat egészen addig az – egyelőre 200-400 férőhellyel bővülő – tranzitzónákban lehet tartani, amíg menekültkérelmüket jogerősen el nem bírálják. Az új jogszabály része az az intézkedés is, amely szerint nemcsak a határtól számított 8 kilométeren belül elfogott migránsokat vihetnék vissza a magyar–szerb határra, hanem minden, az országban lévő menedékkérő ezekbe a tranzitzónákba kerül. (Jelenleg a magyar–szerb szakaszon Tompánál és Röszkénél van ilyen zóna, ezekben fognak újabb konténereket elhelyezni. A Magyarországon lévő nyitott táborokban, például Körmenden, Vámosszabadiban és Kiskunhalason néhány százan vannak, őket szintén a magyar–szerb határra viszik).
A hét végén Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke előre támogatást kért a parlamenti pártoktól a zárószavazáson, pedig a javaslatnak nem is volt kétharmados része, azaz a kormánypártok önállóan is könnyen átvihették volna akaratukat a parlamenten. Gulyás Gergely azt mondta, a jogi határzár erősítése azért is szükséges, mert a Balkánon 80-100 ezer ember várakozik arra, hogy továbbutazzon Magyarország, illetve Nyugat-Európa felé. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője pedig azzal érvelt, hogy ha valaki menekültkérelmet ad be a tranzitzónában, de ügyében 28 nap alatt nem születik jogerős döntés, akkor az ország belsejébe irányítják egy nyílt táborba, ahonnan jó eséllyel továbbutazik Nyugat-Európába. Ezek az emberek sokszor hamis személyi adatokat diktálnak be, hogy így húzzák el az eljárást – tette hozzá. – Az összes létező kiskaput be kell zárni, hogy csak az léphessen Magyarország és az Európai Unió területére, akinek megvan hozzá a jogalapja. A „határőrizeti területen lefolytatott eljárások” szigorításával épp ez a cél – mondta a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint az új szabályozás – amellett, hogy kizár minden visszaélést – betartja a schengeni és a dublini egyezményt. Ennek némileg ellentmond, hogy több kormánypárti politikus is jelezte már, hogy vitákra számít az Európai Bizottsággal.