Orbán Viktor Paks miatt felhívta Vlagyimir Putyint

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hozzátette, hogy a megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte.

MTI
2017. 03. 07. 14:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A paksi atomerőmű-beruházásról tárgyalt telefonon Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta: az építkezés magyar állami támogatást kapjon – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Havasi Bertalan hozzátette, hogy a megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte. A Kreml az orosz elnök hivatalos internetes oldalán, a kremlin.ru-n számolt be a beszélgetésről.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor megvitatták a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit, beleértve azon megállapodások teljesítését, amelyekről az orosz elnök február 2-ai budapesti látogatásán állapodtak meg – áll a közleményben.

Kifejezték egyebek mellett elégedettségüket az Európai Bizottság döntésével kapcsolatban, amely „elhárította az akadályokat a Roszatom állami vállalat részvételével zajló, a magyar Paksi Atomerőmű két új blokkal való bővítésének megvalósítása elől” – áll a közleményben.

A szövegből kiderül: a telefonbeszélgetés során Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin beszélt a közös érdekeket érintő nemzetközi témákról is. 

A nap folyamán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a februári államháztartási adatokról tartott sajtótájékoztatót, ahol szóba került a paksi beruházás.

A korábbi kormányzati gazdaságfehérítő intézkedéseknek köszönhetően kedvezően alakultak az első kéthavi áfabevételek, érezhető a tavaly őszi hatéves bérmegállapodás hatása és a szociális hozzájárulási adó alakulása is biztató folyamatokat tükröz – mondta a miniszter.

Kérdésre jelentős sikernek nevezte a Paks II. beruházás brüsszeli engedélyezését és elmondta, idén 99,7 milliárd forintot állított be a kormány a beruházás előkészítésére a költségvetésben. Ha ennél nagyobb lenne az összeg, a kormány saját hatáskörében, a tartalékok terhére rendezné a többletkiadásokat, az idei költségek döntő részét hazai forrásból finanszírozzák majd – fejtette ki.

Varga Mihály elmondta: a brüsszeli döntés után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel konzultált, kiderült, Lázár János azzal számol, hogy már idén mintegy 200 milliárd forint kiadás merülhet fel Paks II.-vel kapcsolatban. Ha ez valóban így alakul, akkor a forrásokról gondoskodnia kell a kormánynak, vagy a költségvetés tartalékaiból, vagy az orosz hitel esetleges igénybe vételével – mondta Varga Mihály. Hangsúlyozta, amíg a hazai források rendelkezésre állnak, addig azokból finanszírozzák a paksi atomerőművel kapcsolatos költségeket.

A költségvetés alakulására visszatérve a miniszter kifejtette: azt követően, hogy az idén januárban 123,4 milliárd többlet alakult ki az államháztartásban, az idei első két hónap előzetes adataiban már szerepet játszottak a tavalyi bérmegállapodás pontjai. A minisztérium jelentése szerint februárban 57 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, az első kéthavi többlet pedig 180,4 milliárd forintot tett ki. Február végére a központi költségvetés 144,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 48,4 milliárd forintos többletet, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 12,2 milliárd forintos hiányt mutattak.

Varga Mihály szerint elsősorban a növekvő áfabevételek járultak hozzá az államháztartási többlet kialakulásához, de a tb-járulékbevételek is pozitívan alakultak, még a januári járulékcsökkentés ellenére is, mivel a bérek emelkedtek. Varga Mihály figyelmeztetett: márciusban már deficitet mutat majd az államháztartás, mert jelentős mértékű áfa-visszautalások várhatóak. Az első negyedévi adatok ismeretében a kormány áttekinti majd a 2017-es költségvetést – mondta Varga Mihály.

Egy másik kérdésre kifejtette: negatív kockázatot jelenthet az idei államháztartási folyamatokra a kamatkörnyezet változása. Ha a nemzetközi pénzpiacokon további hozamemelkedés következik be, az befolyásolhatja az államháztartás finanszírozását – jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Az emelkedő hozamok kihívást jelenthetnek, emiatt az államháztartás finanszírozásában nem szabadna kizárni semmilyen finanszírozási lehetőséget, így a tárca nyitva tartaná „azt a kaput”, hogy szükség lesz-e idén devizakötvény-kibocsátására, vagy sem – közölte a miniszter.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.