Orbán Viktor Paks miatt felhívta Vlagyimir Putyint

A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője hozzátette, hogy a megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte.

A paksi atomerőmű-beruházásról tárgyalt telefonon Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő kedden, egy nappal azután, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta: az építkezés magyar állami támogatást kapjon – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Havasi Bertalan hozzátette, hogy a megbeszélést a magyar kormányfő kezdeményezte. A Kreml az orosz elnök hivatalos internetes oldalán, a kremlin.ru-n számolt be a beszélgetésről.

Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor megvitatták a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseit, beleértve azon megállapodások teljesítését, amelyekről az orosz elnök február 2-ai budapesti látogatásán állapodtak meg – áll a közleményben.

Kifejezték egyebek mellett elégedettségüket az Európai Bizottság döntésével kapcsolatban, amely „elhárította az akadályokat a Roszatom állami vállalat részvételével zajló, a magyar Paksi Atomerőmű két új blokkal való bővítésének megvalósítása elől” – áll a közleményben.

A szövegből kiderül: a telefonbeszélgetés során Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin beszélt a közös érdekeket érintő nemzetközi témákról is. 

A nap folyamán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a februári államháztartási adatokról tartott sajtótájékoztatót, ahol szóba került a paksi beruházás.

A korábbi kormányzati gazdaságfehérítő intézkedéseknek köszönhetően kedvezően alakultak az első kéthavi áfabevételek, érezhető a tavaly őszi hatéves bérmegállapodás hatása és a szociális hozzájárulási adó alakulása is biztató folyamatokat tükröz – mondta a miniszter.

Kérdésre jelentős sikernek nevezte a Paks II. beruházás brüsszeli engedélyezését és elmondta, idén 99,7 milliárd forintot állított be a kormány a beruházás előkészítésére a költségvetésben. Ha ennél nagyobb lenne az összeg, a kormány saját hatáskörében, a tartalékok terhére rendezné a többletkiadásokat, az idei költségek döntő részét hazai forrásból finanszírozzák majd – fejtette ki.

Varga Mihály elmondta: a brüsszeli döntés után Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel konzultált, kiderült, Lázár János azzal számol, hogy már idén mintegy 200 milliárd forint kiadás merülhet fel Paks II.-vel kapcsolatban. Ha ez valóban így alakul, akkor a forrásokról gondoskodnia kell a kormánynak, vagy a költségvetés tartalékaiból, vagy az orosz hitel esetleges igénybe vételével – mondta Varga Mihály. Hangsúlyozta, amíg a hazai források rendelkezésre állnak, addig azokból finanszírozzák a paksi atomerőművel kapcsolatos költségeket.

A költségvetés alakulására visszatérve a miniszter kifejtette: azt követően, hogy az idén januárban 123,4 milliárd többlet alakult ki az államháztartásban, az idei első két hónap előzetes adataiban már szerepet játszottak a tavalyi bérmegállapodás pontjai. A minisztérium jelentése szerint februárban 57 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, az első kéthavi többlet pedig 180,4 milliárd forintot tett ki. Február végére a központi költségvetés 144,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 48,4 milliárd forintos többletet, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 12,2 milliárd forintos hiányt mutattak.

Varga Mihály szerint elsősorban a növekvő áfabevételek járultak hozzá az államháztartási többlet kialakulásához, de a tb-járulékbevételek is pozitívan alakultak, még a januári járulékcsökkentés ellenére is, mivel a bérek emelkedtek. Varga Mihály figyelmeztetett: márciusban már deficitet mutat majd az államháztartás, mert jelentős mértékű áfa-visszautalások várhatóak. Az első negyedévi adatok ismeretében a kormány áttekinti majd a 2017-es költségvetést – mondta Varga Mihály.

Egy másik kérdésre kifejtette: negatív kockázatot jelenthet az idei államháztartási folyamatokra a kamatkörnyezet változása. Ha a nemzetközi pénzpiacokon további hozamemelkedés következik be, az befolyásolhatja az államháztartás finanszírozását – jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Az emelkedő hozamok kihívást jelenthetnek, emiatt az államháztartás finanszírozásában nem szabadna kizárni semmilyen finanszírozási lehetőséget, így a tárca nyitva tartaná „azt a kaput”, hogy szükség lesz-e idén devizakötvény-kibocsátására, vagy sem – közölte a miniszter.