Az MTA pénteki közleménye eredetileg arról szólt, hogy az állami történelmi diákatlasz júniusra elkészülő harmadik kiadása – amelyet az Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja (BTK) szerkeszt az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) megbízásából – több újdonságot fog tartalmazni, például tárgymutatót.
Ám a korábbi években a magánkiadók által írt atlaszokra utalva megjegyezték: ezek olyan segédanyagokat tartalmaztak, amelyek „szétfeszítették egy hagyományos értelemben vett oktatási segédeszköznek szánt atlasz kereteit, s az érettségin »legalizált puskaként« is használhatók voltak”. Ez az érvelés viszont gyakorlatilag szóról szóra megegyezett a Történelemoktatók Szakmai Egyesületének (TSZE) januári állásfoglalásában leírtakkal. Megírtuk, bár a TSZE csak tavaly februárban alakult, már több mint 6,2 millió forintnyi állami támogatásban részesült 2016. évi működésére, bemutatkozó konferenciáján pedig Rétvári Bence mondott nyitóbeszédet. Ráadásul Rétvári maga is idézte a „hagyományos értelemben vett” oktatási segédeszközök „szétfeszített” kereteit, illetve a „legalizált puskára” vonatkozó sorokat a szervezettől egy pár héttel ezelőtti parlamenti írásbeli válaszában.
Lapunk az MTA-hoz fordult, hogy megtudjuk, miért használták szó szerint a kormányzat által favorizált érveket, és hogy nem tartanak-e attól, hogy ez megkérdőjelezi szakmai függetlenségüket. A válasz szerint megkeresésünk után az idézett részt eltávolították a cikkből. Kiderült ugyanis számukra, hogy ez az OFI megrendelésének egyik, a BTK-hoz címzett indoklása volt. Így úgy látták, hogy „bár ez tény, ennek nincs helye ebben a tudósításban, főleg nem a megfelelő kontextus nélkül”. Az MTA ezenfelül megköszönte, hogy felhívtuk figyelmét az ügyre, és leszögezte: a jövőben is törekszik arra, hogy honlapja hiteles és mértékadó forrás legyen.
