Lázár: Ha nem szégyen eltenni a pénzt, bevallani se legyen az

A miniszter szerint jogosan kérhet vissza milliárdokat az Európai Bizottság.

Mint mondta, előfordulhat, hogy az Európai Unió Bírósága közreműködésével az Európai Bizottság Magyarországra kényszerítheti az akaratát, „nyomás alá kerültünk”, az ellenálló államokat „meg akarják térdepeltetni”. A jogi határzárat nagyon komolyan meg fogják támadni, és kettős kimenetelű lehet a küzdelem – vélekedett.

Paksi bővítés. Május 2-án esküt tesz Süli János, a kormány szerkezeti változását a paksi beruházásban tett előrelépés indokolja – mondta a miniszter. Hozzátette: nem függünk a technológiától, mivel az erőmű működtetéséhez szükséges üzemanyag bárhonnan beszerezhető, és nem függünk a hiteltől sem, képesek vagyunk magunk vagy más pénzügyi tranzakcióból finanszírozni a beruházást, nem csak az oroszból. A kabinet terve az, hogy ötven százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar igényeket, a másik ötven százalék pedig zöldenergiából – elsősorban napenergiából – származzon.

A Miniszterelnökség vezetője a kalocsai Duna-híd építésének felgyorsítását sürgette.

A paksi autóbeszerzéssel kapcsolatban közölte: javasolta, hogy lehetőség szerint középkategóriás járműveket válasszanak, és a kerettel okosan gazdálkodjanak, mert nyolc évre szól.

Civiltörvény. Tájékoztatást kaptak az Igazságügyi Minisztériumtól arról, hogy folyamatban van a tárgyalás az ügyben, és a kormány támogatja a törvényt, minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy megismerje, ki milyen pénzből politizál vagy próbálja a közéletet alakítani – mondta Lázár. „Ha nem szégyen a pénzt eltenni, akkor a bevallása se lehet probléma” – fogalmazott. Kérdésre válaszolva közölte, úgy gondolja, ez átgondolt javaslat, nem tekinti megbélyegzésnek.

Nemzeti konzultáció. Lázár kijelentette, hogy ez egy kiállás lehetősége, ha rejtvényt akartak volna küldeni az állampolgároknak, ahhoz kicsit drága lenne.

Lex CEU. Mint mondta, ha az USA-nak fontos a CEU ügye, nyilván lesznek egyeztetések. A CEU-nak és a Közép-európai Egyetemnek tisztáznia kell a viszonyát – emelte ki. A tüntetésekkel kapcsolatban közölte, a rendőrség korrekt módon jár el, rendezett körülmények között biztosítják az eseményeket.

Kereskedelmi törvény. A miniszter úgy fogalmazott, nem tagadja, hogy nehezen boldogulnak a multik megregulázásával, mert minden szinten „sok barátjuk van”, a döntéshozók között is. Újabb tárgyalási kör következik a kereskedelmi törvény módosításának ügyében – fűzte hozzá.

Kidobott milliárdok. Azzal kapcsolatban, hogy tizennyolcmilliárdos EU-támogatást költöttünk egy később kidobott informatikai rendszerre, és az Európai Bizottság visszakérheti a pénzt, azt mondta: valóban van egy vizsgálat az informatikai rendszerrel kapcsolatban.

Az ügyben szerinte Dobrev Klárának és az Altus Zrt.-nek volt fontos szerepe, 2010 után pedig nagy vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy megtartsák-e a rendszert – a kormány a „kisebb rosszat” választotta, így 2014-ig működött. A mostani kifogás nyolc 2010 előtti döntésre vonatkozik – közölte. Hozzátette: a kormánynak büntetőfeljelentést kell tennie az ügyben, és véleménye szerint az Európai Bizottságnak igaza van.

Oktatás. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: az új előterjesztés nem arról szól, hogy egy képzettség nélküli tanár oktatna egy adott tantárgyat, hanem arról, hogy például egy trombitatanár taníthat-e kürtöt.

Budapest–Belgrád vasúti projekt. Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy a Belgrád–Budapest vakvágányra került, Lázár azt válaszolta, három szereplő munkáját kell összehangolni. Azt azonban nem tudja, hogy áll a kínai fél, meg tud-e felelni a feltételeknek. Hozzátette: most, hogy túl vannak Pakson, reméli, nem kapja meg ezt a „csődhalmazt”.