Békés Márton kedden, az épület előtt tartott sajtótájékoztatón különösen méltatlannak és visszataszítónak nevezte a történteket annak fényében, hogy az esemény idején még égtek a holokauszt magyar áldozatainak emlékére gyújtott mécsesek a múzeum párkányán.
„Ne legyenek kétségeink: a támadás a hősök és az áldozatok ellen ment” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az elmúlt másfél évtizedben hatmillióan keresték fel a főváros leglátogatottabb – a hősök és az áldozatok történelmi emlékhelyeként is szolgáló – történeti múzeumát, amelynek falán Mindszenty József hercegprímás, bíboros emléktáblája és számtalan 1956-os hős arcképe is látható.
Éppenséggel az ő arcképük és emléktáblájuk mellett érte támadás a falat, bemocskolva ezzel az antikommunista hősök arcképeit – jelentette ki a kutatási igazgató, arra kérve minden jóérzésű magyar embert, hogy az intézményhez hasonlóan ítélje el mélységesen a történteket. Hozzátette, elvárják, hogy a tettesek sürgősen kérjenek bocsánatot.
Miután Áder János köztársasági elnök aláírta a lex CEU-ként ismertté vált törvényt, Gyulás Márton festékkel dobálta meg a Sándor-palotát. Erre válaszul Magonyosi Árpád csütörtök este megdobta vízfestékkel a Terror Házát, mert tesztelni akarta, vajon Gulyás Mártonhoz hasonlóan őt is elviszik-e a rendőrök. A helyszínen a rendőrök igazoltatták a tiltakozót, és tájékoztatták, hogy büntetőfeljelentést fognak tenni, de végül nem állították elő.
