Tisztul a kép a 4-es metró több mint 400 milliárd forintos beruházása és a 167 milliárd forintos szabálytalanságot és korrupciógyanút feltáró OLAF-jelentés körül – közölte Borbély Lénárd, a fővárosi metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport fideszes elnöke a testület hétfői ülése után. Szerinte annak ellenére, hogy Demszky Gábor volt főpolgármester korábban azt hangoztatta, semmi köze nem volt a metróberuházáshoz, minden jel arra utal, hogy a volt SZDSZ-es politikus körétől vagy személyesen tőle érkeztek azok a politikai utasítások, amelyek végül jelentős költségnövekedéshez vezettek.
A tanácskozáson, amelyen a BKV igazgatóságának 2002 és 2006 közötti tagjait hallgatták meg, Garadnai András volt igazgatósági elnök – aki 1997 és 2007 között töltötte be ezt a pozíciót – megdöbbentő bejelentéseket tett: „Mi csak a tízmilliárd forintot meghaladó szerződésekről döntöttünk.” Borbély Lénárd kérdésére közölte, hogy 80 alkalommal tárgyaltak a 4-es metró építésével kapcsolatos kérdésekről, ez a tíz legnagyobb szerződést érintette. Az ennél kisebb megbízásokról nem volt tudomásuk, ahogy arról sem, hogy ki döntött azokról. Garadnai András szerint a döntéshozó mindenképpen „a főváros” volt, csakhogy az már a Fővárosi Közgyűlés korabeli jegyzőkönyveiből kiderült, ezeket a szerződéseket soha nem vitték a választott képviselők elé. Az igazgatósági elnök, mint mondta, ugyan semmiféle politikai nyomást nem érzett, azonban az OLAF-jelentésben is szereplő független ellenőrző mérnökkel kapcsolatban megjegyezte: érthetetlen, hogy sokáig nem is volt ilyen szakember. Ezt szóvá is tették a feladatára egyébként teljesen alkalmatlan DBR Metró Projekt Igazgatóságnak, s jelezték a városvezetésnek is. Ám az illetékesek, ha lehet, még megdöbbentőbbet léptek, s a független mérnök szerepét az akkoriban a Székely Gábor (SZDSZ) vezette BKV-felügyelőbizottságra bízták. A feladatot később az az Eurometro Kft. vette át, amely a kivitelezőkkel is szerződésben állt, teljes összeférhetetlenségben.
Végül Garadnai András mellett több volt BKV-igazgatósági tag is megszólalt, így Derzsi András, az 1990 előtti Németh-kormány közlekedési minisztere. Megerősítette: a metróberuházási költségek növekedésének legfőbb oka a fővállalkozó hiánya, az alkalmatlan szervezeti felépítés, a zavaros és átláthatatlan döntési struktúra volt.
A metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport következő ülésén a BKV igazgatóságának 2006 és 2010 közötti tagjait hallgatná meg.
