Hiába lobbizik a szakma évek óta, máig nem sikerült elérni, hogy mindenkinek ingyenesek legyenek azok a modern genetikai szűrővizsgálatok, amelyek eredményesebbek a fejlődési rendellenességek, például a Down-szindróma kimutatásában, mint a jelenlegi térítésmentes változatok. Tavaly átlagosan 93 ezer baba született, de ahogy azt Soós Miklóstól, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum ügyvezetőjétől megtudtuk, csupán a szülők töredéke tehette meg, hogy fizet a biztosabb eredményért.
A messze legtöbb ilyen szűrést elvégző intézményben tavaly 7700 kombinált – ultrahangot és vérvételt tartalmazó –, 35 ezer forintba kerülő vizsgálatot végeztek, tehát a várandósok alig több mint nyolc százaléka engedhette meg magának a tesztet. Ennél is kevesebben, 1800-an – mindössze a várandósok két százaléka – igényelték az intézményben a drágább, 181 ezer forintba kerülő csomagot. Az olcsóbb verzió egyébként 94-95 százalék pontosságú, és alkalmas például a Down-szindróma és az Edwards-kór szűrésére. Utóbbi rendkívül súlyos, az élettel gyakran összeegyeztethetetlen betegség, a diagnosztizált magzatok felét már a születés előtt elveszítik.
A drágább csomag már csaknem 100 százalékos pontosságú, és alkalmas olyan kromoszóma-rendellenességek szűrésére is, amelyek például szellemi elmaradottságot okoznak – tudta meg lapunk.
A vizsgálatokat sokan azért kérik, mert a tapasztalatok szerint az államilag támogatott, kötelező genetikai ultrahangból nem feltétlenül derül ki mindig a kromoszóma-rendellenesség. Ennek oka például, hogy több kórházban már a vizsgálatra használt gépek is elavultak, nem alkalmasak a modern genetikai szűrésre.
Erről Sevcsik M. Anna beszélt a Magyar Nemzetnek, akinek ötödik gyermekéről egy magánvizsgálat alkalmával derült ki, hogy súlyos kromoszóma-rendellenesség hordozója. 2015-ben ő indította el a Babagenetika mozgalmat azért, hogy a fejlődési rendellenességeket kimutató szűrések a lehető leghamarabb ingyenessé váljanak. Több ezer nő és a szakma is támogatja, neves intézmények sorakoztak fel kezdeményezése mögött, de változást máig nem sikerült elérni. Mint mondta, hiába kérvényezték többször is a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK, korábban OEP) a vizsgálatok befogadását, egyelőre nincs előrelépés. Hangsúlyozta azt is: nem mindegy az sem, hogy mennyire képzett az ultrahangos orvos, aki a vizsgálatot végzi, és az sem, mennyire dolgozik alaposan a labor.