Tegnap irodalom- és nyelvtantudásukról kellett számot adniuk a végzős diákoknak, a mai napon a matematikán volt a sor. A középszintű megmérettetést közel 70 600-an választották, az emelt szintre 3500 diák vállalkozott. A középszintű matekvizsga megírása összesen 180 percig tartott. Az első feladatlap megoldására 45 perc állt a vizsgázók rendelkezésére. Ebben 10-12 kérdésre kellett válaszolni, amelyekkel az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrizték. Ezt a 135 percen át írható második feladatlap követte, amely két részből állt, három-három feladattal. Igaz, a második részből a vizsgázóknak csak két, tetszőlegesen választható feladatot kellett megoldaniuk.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az érettségi első része semmi meglepőt nem tartalmazott, jól fog sikerülni a gyerekeknek, kevés pontot fognak veszíteni. A tesztsor a középiskolai tanulmányoknak megfelelően rákérdezett például a halmazokra, gráfokra, függvényekre, sorozatokra, logaritmusra, s volt benne szó trigonometriáról, valószínűségszámításról és térfogatról is.
A vizsga második részének első három feladata is átlagos nehézségűnek számított. Szerepelt bennük egy viszonylag egyszerű függvényábrázolás, melyhez fűződően kérdéseket kellett megválaszolni. „Ez önbizalomnövelő feladatnak mindenképpen jó volt” – jegyezte meg Horváth. A második feladat is „abszolút megoldható volt”, a síkgeometria-tudást tesztelte, egy derékszögű háromszöghöz kapcsolódott. Utóbbit alapvetően szeretik a diákok, mert könnyű elvégezni a vele kapcsolatos számításokat. Pici nehézséget az jelenthetett, hogy a Thalész-tétel alkalmazására is szükség volt a háromszög köré írható kör sugarának megadásához.
A matekvizsga tizenötödik feladata volt az, amely leginkább mérte a gyerekek tudásának gyakorlati alkalmazását, vagyis amit a PISA-teszt is vizsgálni szokott. Itt azt kellett kiszámítani, hogy egy strandon milyen arányban vesznek belépőjegyeket a gyerekek, felnőttek és nyugdíjasok. Ennek arányából pedig meg kellett mondani, hogy mennyi volt a strand bevétele. „Számolni kellett benne, de kellemes, teljesíthető feladat volt” – kommentálta Horváth Péter.
Az érettségi utolsó részén – amelyben három feladatból kettő példát kellett választani – az első feladat népszerű lehetett a diákok között, mert viszonylag egyszerű koordinátageometriai kérdés volt, egy egyenes és egy kör egyenletére kérdezett rá. Az utolsó két feladat összetettebb volt, ezekhez gondolkodni is többet kellett: tartalmaztak kombinatorikát, valószínűségszámítást, térfogatszámolást és százalékszámítást is. „Ezek a példák fogják eldönteni, hogy ki az, akinek nagyon jól sikerül a matekérettségi.”
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke összességében úgy látja, minden olyan anyagrészt tartalmazott a vizsga, amelynek egy érettségiben benne kell lennie, így megfelelő volt az összeállítása.
Holnap a történelemvizsgával folytatódik az érettségi.
