Hétfőn 74 ezer diák írta meg az írásbeli magyarérettségit az Oktatási Hivatal adatai szerint. Közülük mindössze alig több mint 1700-an választották az emelt szintű vizsgát. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart, ez idő alatt két feladatlapot kellett megoldani. Az első megírására, amely egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatból állt, 90 perc állt a tanulók rendelkezésére. A szövegértésben egy olyan könyv szerzőjével készült interjút kellett elemezni, amely arról szólt, hogy Petőfi Sándor miként építette fel saját imázsát. Gyakorlati szövegalkotási feladatként pedig a diákok vagy Tisjlár Roland A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezésének részletéről érvelhettek, vagy motivációs levelet írhattak egy fiktív közlekedési vállalat által meghirdetett állásra.
A második feladatlap – amelyre 150 percük volt a végzősöknek – egy műértelmező szöveg alkotását várta el, ez lehetett egy irodalmi alkotás adott szempontú értelmezése vagy két mű összehasonlító értelmezése. Itt a diákok vagy Kosztolányi Dezső Boldogság című novelláját elemezhették, vagy összehasonlíthatták József Attila Elégia című művét Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményével.
Arató László a Magyar Nemzetnek arról beszélt a vizsga kapcsán: az egyik szeme sír, a másik nevet. Előrelépésnek nevezte, hogy az idei évtől a gyakorlati szövegalkotás mint feladat már a középszintű érettségi része. Azt is jónak nevezte, hogy tisztult az érettségi profilja, már nem keveredik az irodalom és az érvelés. Eddig ugyanis a szövegalkotási feladatok egyikében irodalmi példákkal kellett érvelni, „ami sem az irodalomnak, sem az érvelésnek nem tett jót”. Most azonban a vizsga első felében mindenkinek kötelező valamilyen gyakorlati szövegalkotási feladatot megoldania, míg a második részében kell az irodalommal foglalkozni.
A magyartanár úgy vélte, a Petőfi-szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok alapjában véve jók voltak, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy a 90 perces szövegértési feladat témája is az irodalomhoz kapcsolódott, hiszen az érettségi második felében ugyancsak volt 150 perc az irodalmi feladatra. „Ez a 90 perc inkább elvileg a kommunikációról kellett volna hogy szóljon” – mondta. Azt is megjegyezte, a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, időigényes volt a megoldása, sokat kellett írniuk a diákoknak. Ez azért baj, mert ebből a másfél órából kell kigazdálkodnia a szövegértést és a szövegalkotást egyaránt, így utóbbira – ami az érettségi vizsga egyetlen igazán új eleme – nem jutott elég idő.