Hétfőn 74 ezer diák írta meg az írásbeli magyarérettségit az Oktatási Hivatal adatai szerint. Közülük mindössze alig több mint 1700-an választották az emelt szintű vizsgát. A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintű írásbeli vizsgája 240 percig tart, ez idő alatt két feladatlapot kellett megoldani. Az első megírására, amely egy 60 percre tervezett szövegértési és egy 30 percre tervezett szövegalkotási feladatból állt, 90 perc állt a tanulók rendelkezésére. A szövegértésben egy olyan könyv szerzőjével készült interjút kellett elemezni, amely arról szólt, hogy Petőfi Sándor miként építette fel saját imázsát. Gyakorlati szövegalkotási feladatként pedig a diákok vagy Tisjlár Roland A humor szerepe és szerveződése a társas kapcsolatokban című doktori értekezésének részletéről érvelhettek, vagy motivációs levelet írhattak egy fiktív közlekedési vállalat által meghirdetett állásra.
A második feladatlap – amelyre 150 percük volt a végzősöknek – egy műértelmező szöveg alkotását várta el, ez lehetett egy irodalmi alkotás adott szempontú értelmezése vagy két mű összehasonlító értelmezése. Itt a diákok vagy Kosztolányi Dezső Boldogság című novelláját elemezhették, vagy összehasonlíthatták József Attila Elégia című művét Radnóti Miklós Nem tudhatom című költeményével.
Arató László a Magyar Nemzetnek arról beszélt a vizsga kapcsán: az egyik szeme sír, a másik nevet. Előrelépésnek nevezte, hogy az idei évtől a gyakorlati szövegalkotás mint feladat már a középszintű érettségi része. Azt is jónak nevezte, hogy tisztult az érettségi profilja, már nem keveredik az irodalom és az érvelés. Eddig ugyanis a szövegalkotási feladatok egyikében irodalmi példákkal kellett érvelni, „ami sem az irodalomnak, sem az érvelésnek nem tett jót”. Most azonban a vizsga első felében mindenkinek kötelező valamilyen gyakorlati szövegalkotási feladatot megoldania, míg a második részében kell az irodalommal foglalkozni.
A magyartanár úgy vélte, a Petőfi-szöveg és a hozzá kapcsolódó feladatok alapjában véve jók voltak, de azt nem tartotta indokoltnak, hogy a 90 perces szövegértési feladat témája is az irodalomhoz kapcsolódott, hiszen az érettségi második felében ugyancsak volt 150 perc az irodalmi feladatra. „Ez a 90 perc inkább elvileg a kommunikációról kellett volna hogy szóljon” – mondta. Azt is megjegyezte, a szövegértési feladatsor nem volt könnyű, időigényes volt a megoldása, sokat kellett írniuk a diákoknak. Ez azért baj, mert ebből a másfél órából kell kigazdálkodnia a szövegértést és a szövegalkotást egyaránt, így utóbbira – ami az érettségi vizsga egyetlen igazán új eleme – nem jutott elég idő.
A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint az érettségi második fele, az irodalmi elemzés idei feladata maradi volt, visszalépésnek tekinthető: „Az előző tizenkét évben szinte mindig ismeretlen szöveg volt az elemzés tárgya, hogy felmérjék az érettségin, a gyerek mit tud kezdeni egy általa korábban nem látott művel.” Ezzel szemben ma a vizsgázók három népszerű szerző – Kosztolányi Dezső, József Attila és Radnóti Miklós – ismert műveivel találkozhattak, ami megkérdőjelezi, hogy az érettségi valóban kompetenciát mért-e vagy pedig órai ismereteket. Egyébként a művek elemzéséhez adott szempontrendszer mindkét esetben kiváló volt. Arató azt is megjegyezte: a diákok és a szülők véleménye viszont eltérhet az övétől, ők valószínűleg megörültek az ismerős szövegeknek. Igaz, lehettek olyan tanulók is, akiket éppen az frusztrálhatott, hogy már tanult szöveggel találkoztak, mondván, hogy „tudniuk kellene valamit róla, amit nem tudnak”.
Délelőtt nem kellene beszélni róla
Bár már hétfőn fél kilenckor megjelentek a sajtóban a magyarérettségi kérdései, délután egy óráig egyáltalán nem beszélhetnének a feladatsorról az iskolaigazgatók vagy a pedagógusok – legalábbis ezt kérte az Oktatási Hivatal (OH) az érintettektől az idén is. A lapunk birtokába jutott tájékoztatóban az OH arra hívja fel az iskolaigazgatók figyelmét, a feladatok tartalmát védeni kell, hogy a vizsgázók ne ismerhessék meg idő előtt. „Ha valaki – akár iskola, akár más nyilvános fórum – a feladatsorokat a vizsga ideje alatt nyilvánosságra hozza, azzal növeli annak kockázatát, hogy valamely vizsgázó jogosulatlan előnyhöz jut” – írta az OH, hozzátéve, hogy ez akkor is így van, ha a feladatlapok büntetőjogi védelme a vizsga kezdetén lejár. Ezért álláspontjuk szerint a vizsgák zavartalan lebonyolítása abban az esetben nem kerül veszélybe, ha a reggel 8-kor kezdődő vizsgák feladatai 13 óra után, míg a 14 órakor kezdődőkéi 19 óra után látnak napvilágot.
