Módosítaná a Fidesz az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról (ÁBTL) szóló törvényt. Az erről szóló javaslatot Gulyás Gergely, a parlament és a kormánypárt alelnöke nyújtotta be. A módosítás zömmel technikai jellegű, részben a mágnesszalagokon tárolt adatbázisok levéltárba kerülése miatt szükséges. Van azonban néhány érdekesség is a javaslatban.
A törvény már keletkezésekor, 2003-ban előírta, hogy mindenki köteles a jogellenesen birtokába került – vagyis a rendszerváltáskor széthordott – állambiztonsági iratokat és azok másolatait beszolgáltatni az ÁBTL-nek. A beszolgáltatási kötelezettséget most újra előírnák, új határidővel: a módosítás hatályba lépését követő hat hónapon belül. Aki ezt megteszi, a javaslat értelmében „mentesül a minősített adatokkal visszaélés, illetve a személyes adatok jogellenes kezelésének jogkövetkezményei alól”.
Ez egy régi, méltányolható törekvés, hogy véget vessen a régóta folyó, politikai fegyverként használt kiszivárogtatásoknak, még ha kevés sikerrel is kecsegtet. Az viszont feltűnő, hogy Gulyás javaslata törölné a szövegből azt a kitételt, amely szerint a jogellenesen birtokolt állambiztonsági iratokat nem lehet a hatóság vagy bíróság előtt bizonyítékként felhasználni. Lehet, hogy ez természetes, de mindenképp feltűnő a törvényi deklaráció hiánya, és az indoklásban se magyarázzák meg, miért nincs már rá szükség.
A javaslat emellett általános betekintési jogot adna a bíróságoknak a törvényben előírt feladataik ellátásához szükséges ügyben – például ha amiatt folyik egy polgári per, mert valakit ügynöknek neveztek. Emellett a módosítás feljogosítaná az ÁBTL-t, hogy az állambiztonsági mellett nemzetbiztonsági, vagyis 1990 után keletkezett iratokat is kezeljen. Korábban az ÁBTL jogelődje, a Történeti Hivatal már rendelkezett ilyen jogkörrel.
