Lex ököljog: bántalmazott újságírók mellett tüntettek a Fidesz irodája előtt

Ezerötszázan tiltakoztak a médiamunkásokat ért atrocitások ellen, telematricázták a kormánypárt újbudai irodáját.

A tömeg pfujolt és fütyült, amikor Urbán Mészáros nevét említette vagy a közmédia került szóba. Füttyszó fogadta azt is, amikor a moderátor a Fidelitas újabb lejárató akcióiról beszélt. 

Ezután a Kettős Mérce újságírója beszélt: Diószegi Nóra szerint a magyar független médiát kivéreztetik: az Index ellen hecckampány zajlik, a Hír TV tudósítóját is inzultus éri, a kormánypárti  politikusok pedig értetlenséget színlelve vagy éppen arrogánsan rázzák le az újságírói kérdéseket. 

Az újságíró azt kívánta, hogy Mészáros Lőrinc mind a 192 lapjának dolgozói békében, cenzúra és kontroll nélkül végezhessék munkájukat – megjegyzését fütty és tapsvihar követte. A felszólaló szerint a sajtó csak részben szabad, és minden alkalommal, amikor kitiltanak egy tudósítót a Parlamentből, nyilvános eseményekről, tovább sérül a sajtószabadság. 

Diószegi emlékeztetett: tűrhetetlen, hogy a 444 tudósítóját, Halász Júliát csak azért bántalmazták, mert a munkáját végezte, a szabad sajtó ugyanis nem úri luxus, hanem a jogállamiság alappillére. A tudósítónő megrángatásának megemlítése feldühítette a hallgatóságot, zúgott a Nem hagyjuk! az utcában.

Az újságíró hozzátette: ha kidobják őket az ajtón, visszamásznak az ablakon, mindent megtesznek, hogy az igazságról tájékoztassák a közvéleményt „Veletek vagyunk!” – skandálták válaszként a demonstrálók. Ezután elkezdték körberagasztani, dekorálni a Fidesz-iroda épületét – aki végzett, a szervezők kérése szerint a Gellért tér irányába hagyhatja el a helyszínt.

A tömeg várhatóan a Szabadság hídra megy – ezt mintegy jelszóként skandálja is a tüntetők vezetője – majd a Blaha Lujza tér és az Oktogon érintésével a Nyugati térre tartanak. Többen ugyanakkor még mindig az iroda kidekorálásával vannak elfoglalva.

A tiltakozók között sok az ellenzéki politikus: cetlin üzent a Fidesznek Kunhalmi Ágnes, az MSZP budapesti elnöke is, aki a Hír TV tudósítójának elmondta, nem optimista, tart tőle, hogy egyre durvábbakká válnak majd a kormányközeli erők. „Nagy a tét, és félnek, úgyhogy egyre erősebb eszközökhöz nyúlnak majd – amit korábban kopaszokkal intéztek el a Nemzeti Választási Iroda előtt, azt most már maguk is megoldják” – mondta Kunhalmi.

A Hír TV-nek nyilatkozott Juhász Péter, az Együtt elnöke is: mint mondta, vérlázító, hogy ezek a bántalmazások egyáltalán megtörténhettek – látszik, hogy nemcsak az orosz politikát, de a megfélemlítő oroszos módit is átveszik a kormányzat képviselői. „Van bennük egy frusztráltság, tudják, hogy rossz rendszert szolgálnak – el kellene menniük pszichiáterhez a düh feldolgozásához”. Az ellenzéki politikus azt is döbbenetesnek tartja, hogy a rendőrség semmit sem tett egy ilyen, nyilvánosságra kerülő atrocitás után.

Szigetvári Viktor, az Együtt politikusa pedig sommásan üzent a történtek kapcsán: az erőszak nem megoldás, nőt nem bántunk, a szabad sajtót meg kell védeni. A Hír TV kérdésére elismerte, őt is húzta fel már újságíró, de eszébe sem jutott, hogy emiatt ki kellene küldeni őt egy eseményről.

„Amikor a tévében láttam, mi történt a 444 tudósítójával, azt gondoltam, ilyen nincs. Nagyon gyávának kell lenni ahhoz, hogy valaki újságíróktól féljen” – mondta a tudósító kérdésére Karácsony Gergely, Zugló polgármestere. Hozzátette, ő képviselőként nem matricázza tele egy másik párt irodáját, de üzenné a Fidesznek, hogy ne rettegjenek 40 kilós újságírónőktől, és ha nem hisznek abban, amit tesznek, fejezzék be.

A volt LMP-s Vágó Gábor is feltűnt a tüntetésen: a Hír TV tudósítójának arról beszélt, hogy volt már pisztolyos merénylet is a parlamenti ülésteremben, és nem kellene újra idáig eljutnia a Habonyék gerjesztette hideg polgárháborúnak. „A Fidesz a társadalmi kiegyezés lehetősége helyett az ellentétekre mutat rá, és feszültséget kelt, az pedig, hogy tagjai a fizikai erőszakra is hajlandóak, elfogadhatatlan” – mondta Vágó. Hozzátette, a parlamentet egyébként üres színháznak tartja, az érdemi döntések nem ott születnek – épp ezért az állampolgárok véleményét kell megismerni az országos horderejű ügyekről.