Pár hete a Népszava számolt be arról, hogy a kormányzat a tervek szerint nemcsak küzdősporttal, hanem lövészettel is kiegészítené a tornaórákat. Utóbbi ötletet a pedagógus szakszervezetek felháborodással fogadták, ám a lövészetről az Emberi Erőforrások Minisztériumának mostani módosításában egyelőre nincs szó.
A múlt heti döntés értelmében a diákok a VII. és a X. évfolyamok között tanulhatnak karatét, az általános iskolákban, a gimnáziumokban, a szakgimnáziumokban és a szakközépiskolákban egyaránt. A kerettanterv szerint az iskolai órakeretben történő karateoktatás legfőbb célja egy egész életre szóló életmód kialakítása, a testnevelés és sport műveltségterületének színesítése, a testkultúra képességrendszerének fejlesztése, „olyan önvédelmi rendszer alapszintű oktatása, amely alkalmassá teszi a tanulókat a külső agresszió elleni sikeres védekezésre”. Később arról is értekeznek, hogy a karate célul tűzi ki olyan attitűd kialakítását, amely az élet és egészség maximális tisztelete mellett lehetőséget ad a magabiztos viselkedés elsajátítására. „E magabiztosság mögött, szilárd jellem és sportág specifikus gyakorlati készség áll” – írják. A sport hatásai között említik, hogy gyakorlása hozzásegíti a tanulókat az erő, a gyorsaság és az állóképesség fejlesztéséhez.
A bevezetésnek nincs költségvetési hatása, az órák finanszírozott heti foglalkozási időkeretben valósulnak meg, de kérdéses, hány karatét oktatni tudó testneveléstanár van az iskolákban.
