Miért hívta Vlagyimir Putyin Orbán Viktort?

Az orosz elnök aligha csak a kétoldalú kapcsolatok miatt „csörgött rá” Orbán Viktorra.

Az orosz elnökkel és az olasz kormányfővel is tárgyalt telefonon péntek reggel Orbán Viktor. Mint arról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t tájékoztatta, Paolo Gentilonival az aktuális nemzetközi ügyeket vitatta meg, míg Vlagyimir Putyinnal a magyar–orosz kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről tárgyalt Orbán Viktor. Az egyeztetés tényéről a Kreml honlapja is beszámolt, az említettek mellett kiemelve, hogy a két politikus nagy figyelmet szentelt a paksi bővítésnek és a közös gázprojekteknek. Mint az orosz közlemény megjegyzi, a felek megállapodtak a személyes kapcsolattartás folytatásában is. 

A kérdés most már csak az, hogy miért is hívta valójában Orbán Viktort Vlagyimir Putyin. Mert az nem tűnik nagyon életszerűnek, hogy a világ egyik legbefolyásosabb politikusa csupán a kétoldalú kapcsolatok állása után érdeklődve „csörög rá” a magyar miniszterelnökre. Főképp úgy, hogy idén Vlagyimir Putyin már járt Budapesten – egyáltalán nem kizárt egy újabb út lehetősége sem –, s a két politikus nemrégiben Pekingben az Egy övezet, egy út konferencia mentén is szót váltott egymással. Ráadásul a február 2-án lezajlott vizit óta nem történt olyan fejlemény, amely indokolná a telefonhívást.

A paksi bővítés kérdése eldöntött, a kormánybiztos kinevezése az eddigi kisebb bizonytalanságokat is eloszlatta, s a parlamenti választások után minden bizonnyal fel is gyorsul a beruházás megvalósítása, miután Brüsszelben is elhárultak az akadályok az építkezés elől. Közben látható, hogy a kétoldalú kapcsolatok kérdése, benne a paksi beruházás a választási kampány egyik központi kérdésévé lépett elő, de ez sem ok egy hirtelen telefonhívásra.

Az már inkább indokolna egy ilyen beszélgetést, hogy felgyorsulni látszik az ukrán válság rendezése, s a közeljövőben több találkozón is fontos témává lép elő a minszki megállapodás végrehajtásának felgyorsítása. Magyarország Ukrajna szomszédjaként és a kárpátaljai magyar kisebbség révén is érdekelt a konfliktus mielőbbi lezárásában, ám igazi ráhatása nincs az eseményekre. A válság rendezésének további sorsa ugyanis többek között Berlin és Párizs hozzáállásán múlik, s az úgynevezett normandiai formátum keretein belül dől el. 

Érdemes azonban figyelni a Kreml közleményének egy, a közös gázprojekteket érintő kitételére, amely már érthetővé tehet egy ilyen súlyú egyeztetést. Természetesen nem a magyar–orosz gázszerződés meghosszabbítására kell itt gondolni, ám a Török Áramlat építése előtt megnyílt zöld út és a nemzetközi viszonyok változása lehetőséget ad a geopolitikai ellenálláson megbukott, pontosabban elhalt, Magyarországot is közvetlenül érintő déli vezetéktervek újraélesztésének. Ez érdekében áll nemcsak Moszkvának és Budapestnek, de az egész mediterrán térségnek. Mivel változik az Egyesült Államok európai politikája és pragmatikusabbá válhat a viszonya Oroszországgal is, van esély arra, hogy Washington nem gördít akadályt e tervek elé. S akkor Berlin ellenállása is csökkenhet.

Az elképzelés gyenge pontja azonban továbbra is Bulgária és a talán nem minden geopolitikai hátsó szándék miatt politikai káoszba fulladt Macedónia. E két ország vezetőivel pedig Orbán Viktor nagyon is jó kapcsolatot ápol, így közbenjárása már megérhet egy moszkvai telefonhívást. Ezt a logikát támaszthatja alá az is, hogy Vlagyimir Putyin pénteken hívta Borut Pahor szlovén államfőt is, akivel szintén energetikai kérdésekről is egyeztetett.