A korábban tervezettnél kisebb mértékben ugyan, de továbbra is emelné a reklámadó mértékét a Fidesz. Az eredeti elképzelés a 9 százalékos adókulcs volt, Kósa Lajos azonban már 7,5 százalékról beszélt. Igaz, a tájékoztatója után nem sokkal megkezdődött parlamenti vitában ez utóbbi szám nem hangzott el.
A médiumokat sújtó reklámadót 2014-ben vezették be, jó néhány értelmezés szerint a kormányellenes hangnemre váltó RTL Klubra és az ellenzéki médiára szabva. Az adókulcs 5,3 százalék volt, ám a 100 millió forintos adóalappal nem rendelkezőknek nem kellett fizetni. Ezt a sávos megoldást azonban kifogásolta az Európai Bizottság. Habár a magyar kormány az uniós bírósághoz fordult, az EB határozatát végre kell hajtania: vissza kell térítenie az eddig már befizetett milliárdokat és módosítani az adókulcsokon.
Kósa Lajos arról beszélt, hogy a 7,5 százalékos adókulcsot egészen addig akarják fenntartani, amíg – úgy véli, nagyjából négy év alatt – visszafizetik a médiacégek által eddig befizetett összegeket.
Az ellenzéki pártok egyébként egyöntetűen kritizálták a terveket, az MSZP-s Józsa István például „botránytörvényt” emlegetett. Abban a Jobbik és az LMP is egyetértett, hogy a kormány célja a reklámpiac minél nagyobb hányadát megszerezni.
