Aláírja az MSZP a plakáttörvény miatt készült jobbikos alkotmánybírósági beadványt, vagyis a Fidesz által az Országgyűlésen áterőltetett szabályozást mindenképpen vizsgálnia kell az Alkotmánybíróságnak (Ab). Nyakó István, a szocialisták sajtófőnöke hétfő délután közölte a Magyar Nemzettel, hogy frakciójuk tagjai ellátják szignójukkal a dokumentumot.
A Jobbik képviselőcsoportját vezető Volner János múlt pénteken, a parlamenti szavazás után már bejelentette, hogy az Ab-hez akarnak fordulni, mert szerintük alaptörvény-ellenes a kormánypártok által benyújtott, majd elfogadott törvénymódosítás. Egyrészt a tartalma, amely megtiltaná a pártoknak, hogy kedvezményesen plakátoljanak, másrészt pedig az elfogadás módja is felvet szerintük kérdéseket, hiszen kétharmados jogszabály helyett a kormánypártok egy feles törvénybe írták bele a terveiket. Egy alkotmánybírósági beadványhoz ötven parlamenti képviselőre van szükség, és miután az LMP már szintén múlt pénteken jelezte támogatását, eddig az MSZP-re kellett várni. A szocialistákkal együtt viszont bőven meglesz a szükséges szignó.
Az MSZP döntése azért is volt kérdéses, hiszen ténykedésük az ügyben közel sem volt kiszámítható az elmúlt időszakban. Először – a teljes ellenzékkel együtt – elutasították a Fidesz terveit, majd viszont előálltak egy hasonló, de már saját javaslattal. Miután a kormánypártokkal való együttműködéssel vádolták őket, ismét fordultak, és végül elutasították a Fidesz új javaslatát is.
A fideszes és KDNP-s képviselők által elfogadott szigorítást egyébként még Áder János köztársasági elnök nem is írta alá. Sőt, még meg sem kapta, a parlamenti honlapon elérhető adatok szerint egyelőre arra vár, hogy Kövér László házelnök elküldje neki az elfogadott szöveget. Ennek legkésőbb szerdáig kell megtörténnie, utána a köztársasági elnöknek öt napja van eldönteni: aláírja a törvénymódosítást vagy inkább a taláros testülethez fordul.
Jelentős különbség van ugyanis aközött, hogy Áder János előzetes vagy az ellenzéki pártok úgynevezett utólagos normakontrollja alapján vizsgálódik az Ab. Az államfő által kezdeményezett eljárás ugyanis azt jelenti, hogy az új szabályok egészen addig nem lépnek életbe, míg a taláros testület nem határoz arról. Míg a – jelen esetben – jobbikos beadvány nem befolyásolja a hatályba lépést, ráadásul az Alkotmánybíróságot sem köti semmilyen határidő, amíg döntenie kell az ügyben.
