Pénteken is interjút adott a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában Orbán Viktor: a miniszterelnök Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő többnapos budapesti látogatásáról, az izraeli–magyar viszonyról és nem meglepő módon a migrációs helyzetről is beszélt a közrádióban. Legerősebb kijelentése azonban a líbiai helyzetre vonatkozott: mint mondta, katonai beavatkozásra lesz szükség az észak-afrikai országban a migrációs hullám megállításához. A részletekről azonban nem akart beszélni, mondván, katonai akciókat nem szokás kitárgyalni nyilvánosan.
A miniszterelnök arról sem mondott konkrétumokat, hogy Netanjahu látogatása során milyen izraeli–magyar terrorelhárítási egyezmény született.
A riporter rákérdezett, hogy Netanjahu miért nem válaszolt nyilvánosan Heisler András, a Mazsihisz elnökének arra a kritikájára, hogy a hazai zsidók elkezdtek félni a Soros-ellenes, antiszemita felhangúnak nevezett plakátkampány miatt. Orbán úgy látja, az izraeli miniszterelnök mindent elmondott, amit akart, és nem az antiszemitizmus, hanem a jövő miatt jött ide.
Orbán az interjúban egyúttal megismételte három nappal ezelőtti, Netanjahu fogadásakor tett állítását: Magyarország nyilvánvalóan bűnös a zsidóság deportálásában, abban, hogy a második világháború idején nem védte meg zsidó állampolgárait a népirtástól.
Mindezt nem könnyű összeegyeztetni Orbán június 21-ei beszédével: a miniszterelnök akkor még kivételes államférfinak nevezte a numerus clausust és három zsidótörvényt is jóváhagyó, több százezer vidéki magyar zsidó deportálását engedélyező Horthy Miklóst.
A Híradó.hu nem is idézte a bűnösségre vonatkozó kényes részletet: összefoglalójában arról ír, hogy Benjamin Netanjahu nagyvonalú ajánlatot tett látogatása idején, amelyet a V4-ek elfogadtak. Ennek értelmében – mivel Izrael csúcstechnológiai nagyhatalom – egyes izraeli cégekhez olyan magyar mérnököket, egyetemistákat és fejlesztőket fogadnak, akik később ebben az iparágban akarnak dolgozni, és így hozzáférhetnek az izraeli technológiákhoz is.