Kevesebb pénzt költ a kormány a kutatásra

Háromszor többet kellene költenie a kormánynak kutatás-fejlesztésre, hogy elérjük az Európai Unió szintjét.

Unyatyinszki György
2017. 07. 31. 12:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bár a magyar társadalom továbbra is tudós nemzetként tekint magára, lehet, hogy ezt a képet előbb-utóbb újra kell értékelni, ugyanis nemzetgazdasági szinten komoly visszaesés mutatkozik a kutatás-fejlesztésre (K+F) fordított összegekben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016-os előzetes adataiból. Ezek szerint tavaly 8,8 százalékkal csökkentek a piaci és költségvetési források a K+F ágazatban. A szektorra fordított költségek a gazdaság fontos mutatói, ugyanis a források egyfajta befektetésként többszörösen térülhetnek meg, a megvalósuló fejlesztések a gazdaság versenyképességének és jövedelemtermelő képességének növekedésére vannak hatással.

Az Európai Unió 2020-ra vonatkozó terve szerint a tagállamoknak átlagosan a GDP 3 százalékát kellene K+F-re költenie. Ettől jelentősen elmarad Magyarország, hiszen a teljes hazai ráfordítás összesen 427 milliárd forint volt, ami a GDP 1,22 százalékát jelentette tavaly. Az uniós szempontok szerint a források legalább egy százalékának kell költségvetési forrásból származnia. A magyar valóság ezzel szemben az, hogy a költségvetés mindössze a GDP 0,33 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Tehát a jelenlegi háromszorosát kellene költenie a kormánynak a szektorra, hogy érdemben lehessen beszélni a tudásalapú társadalom felé tett lépésekről.

Noha a kutatás-fejlesztés elméletileg munkahelyteremtő ágazat, aggasztó, hogy 2013 óta éppen a hazai kutatóhelyek számának és a kutatással foglalkozók létszámának további csökkenése folytatódott. 2016-ban 2727 kutatóhelyet tartottak számon Magyarországon, ami 2,6 százalékkal elmarad a korábbi évhez képest. A legrosszabb eredményt a felsőoktatási kutatóhelyek számának – 16,1 százalékos – csökkenése hozta. Az általános forráscsökkenés nem csak versenyképességünk szempontjából rossz hír. A fogyatkozó lélekszámú magyar lakosság akkor tudja hosszú távon finanszírozni a szociális ellátórendszert, ha a piac jövőbeli munkavállalói nagyobb hozzáadott értékű munkát végeznek (vagyis magasabban képzettek). Továbbá a modernizáció következtében értékesebb terméket tudnak előállítani.

Egyedüli eredmény, hogy tavaly a vállalkozási forrásból finanszírozott K+F-ráfordítások 3,5 százalékkal emelkedtek, ám ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni a szektor alulfinanszírozottságát. Nem mellékes, hogy a legnagyobb piaci K+F finanszírozók a magyarországi telephellyel rendelkező autógyárak és néhány informatikai cég, vagyis a magyar vállalkozások innovációs lehetőségei nagyon szerények.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.