Rendkívüli ülés lesz a lex CEU ügyében

Negyven képviselő támogatta a kezdeményezést.

Tóth Bertalan közölte: negyven képviselő, az MSZP-sek mellett az LMP-frakció tagjai és a független képviselők írták alá a kezdeményezést, így Kövér László házelnöknek augusztus 21. és 29. között össze kell hívnia az Országgyűlést – írja az MTI.

Elmondta: az MSZP „a lex CEU” néven elhíresült felsőoktatási törvény eltörlése érdekében tett javaslatot a parlament ülésének összehívására, ezt az LMP támogatta, és hozzátett még egy napirendet, amely a devizahitelesek kilakoltatásának megakadályozását célozza.

Emlékeztetett arra, hogy a felsőoktatási törvény módosítása miatt kialakult helyzet orvoslására az Európai Bizottság (EB) még júliusban 30 napos határidőt szabott. Az MSZP-hez hasonlóan az EB is úgy ítélte meg, hogy a törvénymódosítás a tanszabadság, a tudomány, a tudás szabadsága elleni támadás, és diszkriminatív – közölte. Ha az ügy bíróság elé kerül, akkor Magyarországra büntetést is kiszabhatnak – jegyezte meg.

Tóth Bertalan beszámolt arról, a rendkívüli üléssel kapcsolatban minden frakciót megkeresett, a Jobbik-frakció azonban nem támogatta azt. A Fidesz és a KDNP is jelezte, hogy nem támogatják az ülés összehívását, a képviselőik úgy döntöttek, inkább nyaralással töltik ezt az időszakot és nem munkával – jelentette ki. Hozzátette: mivel a Fidesz és a KDNP képviselői nem lesznek ott, az ülés várhatóan határozatképtelen lesz, de napirend előtti felszólalások keretében mégis lesz lehetőségük kifejteni az álláspontjukat.

Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje úgy értékelt, a demokratikus ellenzék sikeresen összefogott két rendkívül fontos ügyben. Ez azt jelzi, hogy mindenki megértette: a legfontosabb cél és Magyarország érdeke az Orbán-kormány leváltása – hangoztatta.

Szerinte az Orbán-kormány rengeteg kárt okozott Magyarországnak és a magyar családoknak.

A szegedi polgármester a kormány egyik legnagyobb hazugságának nevezte a devizahitelesek megmentését. Hozzátette: 2010–11-ben azt ígérték, megmentik a nehéz helyzetbe került devizahiteleseket, akik helyzete azóta csak egyre nehezebbé vált. Azt mondta, a devizahitelekkel 2010 tavaszáig, a kormányváltásig nem volt baj, akkor egy svájci frank 180 forintot ért, de néhány hónapos fideszes kormányzás után összeomlott a forint, így a devizahitelesek 70 százaléka lehetetlen helyzetbe került, miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentős árfolyamnyereségre tett szert.

Közölte, hogy ez a nyereség az alapja annak a 260 milliárd forintnak, amelyet Matolcsy György jegybankelnök az MNB alapítványaiba helyezett át. Botka László azt mondta, a parlamenti ülésnapon el fogják mondani, azért is le akarják váltani a kormányt, hogy elszámoltassák az MNB-t, és visszavegyék az alapítványokba törvénytelenül juttatott százmilliárdokat, és teljes egészében a devizahiteles családok megsegítésére használják.

Botka László a migrációról kérdésre válaszolva közölte, az EU és Törökország közötti megállapodás lényegében lezárta a balkáni menekültútvonalat, több mint hárommillió menekültet lát el Törökország az EU támogatásával saját területén.

Azt mindenki beláthatja, hogy nem a kerítés oldotta meg a problémát, hiszen ha nem született volna meg az EU–török megállapodás, a kerítés másik oldalán több millió menekültet látnánk – mondta.

Botka László szerint az EU késlekedése és a hazug, gyűlöletkeltő, öncélú orbáni propaganda félelmet keltett a magyar emberekben. Amíg ez a félelem fennáll, a kerítést nem lehet lebontani – hangsúlyozta. A szocialista politikus kijelentette, az a célja, hogy a félelem okait megszüntesse.

Hozzátette: egy olyan országban élünk, ahova egyetlen menekült és gazdasági migráns sem akar betelepülni, sőt több mint félmillió magyar gazdasági menekültként elhagyta ezt az országot, mert nem találta élhetőnek. Meglehetősen furcsa, hogy a európai viszonylatban a magyar emberekben sikerült a legjobban felkorbácsolni a félelmet a populista politikának – mondta.

Közölte: a kormányváltás után az új demokratikus politika célja, hogy az emberek alaptalan félelmeinek okai megszűnjenek, ehhez pedig a tisztességes belpolitika mellett egy sokkal hatékonyabb európai együttműködésre is szükség van.

Vadai Ágnesnek, a DK alelnökének összefogással kapcsolatos Facebook-bejegyzésére kérdésre válaszolva Botka László azt mondta, ő a győzelem stratégiáját hirdette meg, ami arra alapul, hogy egy új baloldali programmal teljes egységet kell létrehozni a demokratikus oldalon, vagyis mind a 106 egyéni körzetben közös jelöltet kell indítani, és közös országos listára is szükség van. Ebben számítanak a DK-ra is – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc DK-elnökkel való összefogásról azt mondta, mindenkinek el kell dönteni, hogy saját politikai túlélése a fontos, vagy az Orbán-rezsim leváltása.

A Fidesz–KDNP múlt héten közölte: nem vesznek részt az MSZP és az LMP által kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülésen. Közleményükben azt írták: „Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni” a magyar Országgyűlést, hogy eltöröltesse a „lex CEU”-t, és a „törvények fölé helyezze a Soros-egyetemet”. A pártszövetség szerint a devizahiteleseket a baloldal sodorta bajba, „és még a polgári kormány devizahiteleseket segítő intézkedéseit sem támogatta”. A Fidesz–KDNP képviselőcsoportja nem fog elmenni a Soros által összehívott ülésre – tették hozzá.