Sok egyetemnek a túlélést jelentik a külföldiek

Ötvenötmilliárd forintot hagytak tavaly nálunk a nem magyar hallgatók, a Dunaújvárosi Egyetemet kínaiak menthetik meg.

Évek óta a korábbi elsőéves hallgatói létszámának csak nagyjából a harmadát tudja felvenni a Dunaújvárosi Egyetem (DUE). A felvehető közel 1700 hallgatóból mindössze 504-en iratkozhattak be tavaly, de az idei évre tovább romlott a helyzet, és mindössze 428 jelentkező nyert felvételt. A gyenge sorozat komoly finanszírozási következményekkel jár, és ezzel a problémával a dunaújvárosi nem egyedüli intézmény a magyar felsőoktatásban. Hogy kimászhassanak a gödörből, idén 486 millió forintot fordít a DUE kínai állampolgárságú hallgatók toborzására, akiket az intézmény angol nyelvű alap- és mesterképzésére várnak. Az összeg a hazai egyetemek között példátlan, a DUE esetében is az éves költségvetésük mintegy 10 százalékát jelenti, de az egyetem jelen helyzetében ezt sem sokallhatja. A toborzásos konstrukció keretében – a nyertes toborzócég munkájától függően – akár 1000-1500 kínai hallgatót is felvehetnek. Az általuk fizetendő tandíj és egyéb díjak átlagosan 1,85 és 2 millió forint között alakulhatnak fejenként és évente, vagyis az egyetem akár kétmilliárd forint bevételhez is juthat egy év alatt sikeres toborzás esetén.

A nagyobb egyetemek és főiskolák ugyan könnyebben viselték eddig ezt a helyzetet, de általánosan érzékenyen érintette az intézményeket a magyar hallgatók folyamatos csökkenése. „A 2012-ben megváltoztatott felvételi struktúra okozza a hallgatók számának nagyarányú visszaesését” – mondta a Magyar Nemzetnek Varga Júlia, az MTA oktatás-gazdaságtannal foglalkozó főmunkatársa. Megítélése szerint jelenleg is megfelelő számú érettségiző van a felsőoktatási helyek feltöltésére, ugyanakkor az állam adminisztratív eszközökkel szűkítette a felvehető hallgatók számát. – Nem mehetünk el amellett, hogy a csökkenésnek demográfiai okai is vannak, valamint szerepet játszik az is, hogy az ezredfordulót követően tömegessé váló felsőoktatásban néhány éven belül oklevelet szereztek azok, akiknek a kilencvenes években még nem volt lehetőségük diplomázni – mondta. A vidéki intézmények között nem a DUE az egyetlen, ahol a korábbi harmadára esett vissza a létszám. Például Nyíregyházáról, Békéscsabáról is szinte eltűntek a hallgatók, a békési megyeszékhelyen lévő felsőoktatást a megszűnés veszélye fenyegeti.

A toborzással egyelőre mindenki nyer. A harmadik országból érkező, a DUE esetében például a kínai hallgatók legalább egy évig – amíg a vízum alapesetben szól – szabadon járhatnak az Európai Unió területén. Az egyetem bevételhez jut, amire a szakértők szerint szüksége van, mint „egy falat kenyérre”, a közvetítőcég pedig jelentős jutalékra tesz szert. Dunaújváros esetében csak az a kérdés, hogy lesz-e több mint ezer felső középosztálybeli kínai, akik Dunaújvárosban perspektívát látnak. Nehéz ugyanis versenyezni a nagyobb egyetemi városokkal és a fővárossal, ahol a szolgáltatások színvonala, a szórakozási lehetőségek messze jobbak.

Az évi négy-ötezer dolláros tandíj a rosszhiszemű jelentkezők számára is vonzó lehet, mivelhogy lényegesen olcsóbban léphetnek így az EU területére, mintha például tízezer dollárt embercsempészeknek fizetve illegálisan érkeznének. Épp emiatt az összes harmadik országból érkező jelentkezőnek bizonyítania kell a hatóságoknak, hogy valóban képesek elvégezni egy egyetemet, és megfelelő pénzeszközeik is vannak. A rendszer nyitásakor tapasztalt visszaélések mára jórészt megszűntek. Még 2004-ben Miskolcon „vált köddé” 49 pakisztáni egyetemista, a Kodolányi János Főiskoláról ismeretlen helyre távozott a 98 bangladesi és indiai tanuló közül 96. Utoljára 2008-ban a Pécsi Tudományegyetemről tűnt el 21 kínai diák.

Az említett okok miatt a magyar felsőoktatás minden szereplője erősen érdekelt a külföldi hallgatók idecsábításában. A nemzetközi rangsorokban ráadásul a külföldiek számaránya a minőség fokmérője, ugyanis minél több a külföldi hallgató és oktató, bizonyítottan annál nagyobb az új tudományos eredmények kidolgozásának esélye, annál inkább részt tud venni az intézmény a nemzetközi tudományos diskurzusban. A tendencia miatt nem véletlen, hogy a kormány is a külföldiek felé nyitná ki a felsőoktatást, 2023-ra évi 40 ezer beutazó hallgatót kíván elérni a felsőoktatási stratégia. Tavaly összesen 28 628 külföldi tanult Magyarországon a Felvi.hu adatai alapján, négy év alatt hétezerrel nőtt a számuk. A felsőoktatási stratégia közel kétmillió forint bevételt remél átlagosan hallgatónként, így csak tavaly nagyjából 55 milliárd forint extra bevételt jelenthettek az országnak.

Már most is igen sok a kínai diák, 1574-en tanultak tavaly Magyarországon, és a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény is feléjük szeretne nyitni, élükön a már említett Dunaújvárosi Egyetemmel.

Hazánkban jellemzően az orvosi képzéseket nyújtó intézményeknél vannak a legnagyobb külföldi csoportok, az angol vagy német nyelvű orvosi képzésekre többszörös a túljelentkezés. Közülük is kiemelkedik a Semmelweis Egyetem, ahol a hallgatószámukhoz képest is magas a külföldiek aránya, csaknem 3300 külföldi tanult ott tavaly. A legnépszerűbb a külföldiek körében a Debreceni Egyetem (4028 fő), ahol újabban az orosz hallgatók bevonására készülnek; valamint úgy tudjuk, a DUE-hez hasonlóan a kínai hallgatók létszámának növelését is tervezik, ugyancsak toborzásos rendszerben. A szintén sok magyar hallgatót vesztő Pécsi Tudományegyetem is a külföldiek idecsábításán fáradozik, például brazil hallgatóknak dolgoztak ki programot.

A magyar felsőoktatás számára előnyt jelenthet, hogy bár a környező országokban hasonló színvonalú képzést nyújtanak az egyetemek – főleg orvosi képzések terén –, a felsőoktatás szerkezete és az intézményi infrastruktúra miatt sokkal kevesebb külföldi hallgatót tudnak felvenni. Ugyanakkor a németek által preferált Ausztriához képest az átlagosan kétmilliós tandíjjal Magyarország még mindig látványosan olcsóbb. A legnépszerűbb szakokon felvételit is kell tartani, akkora a túljelentkezés. A megszerzett diplomát az EU minden országában elfogadják. Néhány képzés mellett csak az orvosi diplomákkal kell a tengerentúlon különbözeti vizsgát tenni, de ennek költsége is megéri, ugyanis lényegesen olcsóbban tanulhat Magyarországon a hallgató. Varga Júlia ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az árban egy ideig tudunk versenyezni a többi országgal, de az alulfinanszírozott felsőoktatás folyamatosan egyre rosszabbul szerepel a nemzetközi rangsorokban, ami miatt Magyarország elveszítheti vonzerejét a külföldiek körében.