– Azt nem fogom mondani, mert akkor nem mondanék igazat, hogy nincs pedagógushiány – jelentette ki Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese a Nemzeti Pedagóguskar szerdai konferenciáján. Ugyanakkor hozzátette: az elmúlt években mindig is fennállt ez a probléma, elismerte azt is, hogy nagyon sok tanár túlórázik. Hogy Hajnalnak mennyire igaza van, azt számtalan szakmai segélykiáltás támasztotta alá az elmúlt években, többek között amikor az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete tavaly arról számolt be, hogy volt olyan általános iskola, ahol egy gimnazistának kellett informatikaórát tartania. Akkor száz szaktanárt hiányoltak, lapunk idén szeptemberben nyolcvannál több álláshirdetést talált. – A szakképzésben a tanárhiány mértéke három éven belül sokkal nagyobb lesz – mondta lapunk megkeresésére Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke. A Ratkó-korszakban született tanárok három éven belül teljesen ki fognak vonulni a pályáról, akik a szakképzési intézmények gerincét adják – tette hozzá.
A sajtóban megjelent kalkulációk csak egy-egy szeletét tudták bemutatni annak, hogy mekkora tanárhiánnyal küzdenek az iskolák. 180 tanárhiánnyal küzdő településről és 2600 álláshirdetésről számolt be a 24.hu, az állami Közigállás.hu-n 500-600 között mozog a tanároknak szánt álláshirdetések száma. Ugyanakkor az iskolák, pontosabban fenntartóik nem minden hiányzó helyet hirdetnek meg – tudtuk meg Békés megyei pedagógusoktól. Az ideális tanítási feltételekhez számos intézményben több tanárra lenne szükség, azonban a helyettesítésre felhasználható keretekkel pótolják a hiányzó tanerőt, akár hónapokon keresztül.
A tanárhiány pontos mértékéről akkor kaphatnánk képet, ha a Klebelsberg Központ tankerületei, valamint a szakképzési centrumok nyilvánosságra hoznák, hogyan alakult a tanárok helyettesítési és túlóraszáma – megkeresésünkre továbbra is várjuk válaszukat. Érdemes ugyanakkor figyelembe venni az OECD legfrissebb nemzetközi oktatási jelentését, amely szerint a tanárok nálunk többet dolgoznak az átlagnál, 1624 órát egy évben, ami a 180 napos tanév egy napjára bontva 9 óránál is több munkát jelent.
A tanárok iskolai munkaideje heti 32 óra, amiből legfeljebb 26 órát kell közvetlenül tanításra fordítaniuk. Azonban efelett elrendelhető az eseti helyettesítés, ami nem haladhatja meg a heti 6 órát, a tanévben pedig legfeljebb 30 napon kötelezhetnek egy pedagógust arra, hogy megtartsa egy hiányzó kollégája óráját. Ezért még nem kapnak túlóradíjat, kizárólag akkor, ha a 32 órát is meghaladja a heti óraszámuk.
Előrelépés lehet Hajnal Gabriella szerint, ha az óraadó pedagógus státusban tanító tanárok – ami főként a nyugdíjas pedagógusokat érinti – a mostani 10 óra helyett 14 órát is tarthatnának. További ötletként merült fel, hogy az utolsó éves egyetemistáknak már megengednék, hogy tanítsanak az iskolákban.
