Bűncselekmény hiányában megszüntette a Budapesti Nyomozó Ügyészség a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál [korábban kamara – a szerk.] különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint a számviteli rend megsértésének gyanúja miatt folytatott nyomozást – tájékoztatta lapunkat a Fővárosi Főügyészség.
Bagoly Bettina főügyészségi szóvivő a Magyar Nemzetnek elmondta, nem volt megállapítható, hogy hűtlen kezelés történt volna, függetlenül attól hogy a köztestület gazdálkodása megállapíthatóan pazarló és észszerűtlen volt. Mint mondta, igazságügyi szakértőt is kirendeltek a köztestülethez, aki megállapította, hogy számos hibát vétett a kamara, ám ezek nem voltak olyan mértékűek, hogy a testület valós pénzügyi helyzetének áttekintését meghiúsítsák.
A szakértői jelentés alapján egyébként felmerült egy további bűncselekmény, méghozzá különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás bűntettének gyanúja is, ami miatt három gyanúsítottat hallgattak ki. Azonban – tette hozzá a szóvivő – ebben az ügyrészben a nyomozást bizonyítottság hiányában szintén megszüntette az ügyészség.
Az ügyészség nyomozást megszüntető határozata a Trócsányi László vezette Igazságügyi Minisztériumnak lehet igazán kínos, ugyanis a tárca 2015-ben tett feljelentést azután, hogy több millió forintot közpénzt költött el a végrehajtók átfogó jogi, pénzügyi és informatikai átvilágítására. Ez alapján közölte azt a minisztérium, hogy a szakértői dokumentumokban szereplő megállapítások felvetik a bűncselekmény gyanúját.
Lapunk korábban több részletet is közölt a jelentésből, miszerint a szervezet vezetőségének bizonyos tagjai busás fizetéshez jutottak. Némely vezetők keresete meghaladta az évi tízmillió forintot, és további milliókat vettek ki a pénztárból külföldi kiküldetések napidíjaként elszámolva.
Krejniker Miklós, aki húsz éven át volt elnöke a végrehajtói kamarának például – az átvilágítási dokumentum szerint – több mint 70 millió forint fizetést vett fel 2010 és 2015 között, valamint további 6 milliót, ami külföldi kiküldetéseinek napidíjaként járt neki.
Császti Ferenc neve is felmerült, aki hosszú ideig a köztestület alelnöki tisztségét töltötte be. A minisztériumi vizsgálati jelentés alapján ő 45 millió forintot keresett öt év alatt a kamarában, valamint további 7 millió forintot vett föl külföldi utazásaira. Emellett pedig végrehajtói irodájának bevétele az elmúlt években meghaladta az 500 millió forintot. A szervezet átvilágítása során megfogalmazódott az a gyanú, hogy a testület éveken át szabálytalanul fizette ki a több tízmillió forintot a vezetőségnek.
A szabályok alapján a tiszteletdíjak kifizetését a testület választmányának kellett volna jóváhagynia, ám szakértői megállapítások szerint a vezetők esetében nincsenek hivatalosan aláírt vagy elfogadott kimutatások, csupán elektronikus levelekben lehet föllelni őket. Figyelemre méltó, hogy a kimutatások szerint Császti Ferenc például a munkaszüneti napokra, például január 1-jére is elszámolta járandóságát, Krejniker Miklós pedig a számítások alapján többnyire napi tizenkét órát töltött a kamarai munkával. Érdekes körülmény az is, hogy a két kamarai vezető csaknem állandó résztvevője volt a végrehajtói kamara külföldi útjainak, ahol 150 euró napidíjat kaptak. 2010 és 2015 között több mint negyven külföldi eseményen vett részt – változó összetételben – a köztestület vezetése. Az úti célok közt volt például Kanada, Skócia, Kréta, Ciprus, valamint a Dél-afrikai Köztársaság is. Nem mellékes, hogy az utakra több alkalommal rokonok, ismerősök is elkísérték a tagokat.
A kamara egyébként nem filléreskedett az informatikai beruházásokkal sem. Az ügyészségi feljelentéshez csatolt átvilágítási anyag szerint 2010 és 2014 között 765 millió forintot fordítottak erre a célra, az viszont nem derült ki, pontosan mire is költötték a hatalmas összeget. Akadt olyan teljesítés is a tételek között, amelynél a kifizetéshez tartozó szerződés egyáltalán nem volt fellelhető.
