Bár tökéletesen beszél magyarul, mégis németül tanúskodott Ausztriából videotelefonon és tolmács segítségével a költségvetési csalással vádolt volt MSZP-elnökhelyettes, Simon Gábor egykori bankára tegnap a Fővárosi Törvényszéken. A Budapesten született, Ausztriában élő nő 2001-ben Svájcban dolgozott az UBS bankban, amikor egy magyar állampolgárságú ügyfele Magyarországon bemutatta neki Simont, aki felkérte őt a megtakarításai kezelésére.
A tanú szerint ekkor ellenőrizték, hogy legális az eredete Simon UBS-számlán elhelyezett pénzének. Simon annyira megbízott a nőben és pénzügyi tanácsaiban – a tárgyalás során elhangzott észrevételében személyi bankárának nevezte –, hogy amikor az 2008-ban az osztrák Bankhaus Spänglernél kezdett dolgozni, a politikus az UBS-nél lévő megtakarításait átvitte az osztrák pénzintézetbe.
A volt bankár (aki egyébként többször is kijavította a tolmácsot, amikor az szerinte pontatlanul fordított) elmondta, az osztrák számlanyitáshoz már az is bizalmat adott, hogy Simon régóta az ő ügyfele volt, de a döntéshez a felettesei, illetve a bank pénzmosás elleni felelősének hozzájárulása is kellett. Ekkor nem kértek iratokat a pénz eredetének igazolására. Simont azzal vádolják, hogy 267 millió forintnyi valutamegtakarítása után nem fizette be a terheket, ezzel 120 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek.
A politikus azt mondta a tárgyaláson vizsgált számla nyitása kapcsán, hogy a pénz részben a politikai tevékenysége előtti jövedelméből, egy magyarországi kommunikációs ügynökségének, illetve ingatlanának eladásából, részben pedig államtitkári fizetéséből származott. A bankárnak nem voltak kétségei a pénz legális eredetéről. – Húsz éven át szedte össze a pénzt. Forintban voltak ezek csak nagy összegek, euróban teljesen elfogadhatónak számítottak – tette hozzá. A tanú megerősítette: a pénzt nem személyesen Simon, hanem aláírási joggal bíró élettársa fizette be az osztrák bankba Bécsben. A bankár szerint a politikus azt állította, hogy azért fektetett be Ausztriában, mert Magyarországon hiányolta a banktitkot, és itthon bizonytalanságot tapasztalt. Bírói kérdésre a tanú kijelentette: nem ismerte Welsz Tamást (a Simon-ügy egyik résztvevőjét, aki egy rendőrautóban vesztette életét), csak a médiában hallotta a nevét, azt pedig nem tudja, hogy Welsznek volt-e számlája Ausztriában.
A tárgyalás szünetében Simon lapunknak azt mondta, volt bankára vallomása is őt igazolja. Arra számít, a per még legalább egy évig el fog húzódni, és reméli, hogy az igazságszolgáltatás pártatlan döntést fog hozni. Kérdésünkre kijelentette: „Munkanélküli vagyok, főállású apa, a feleségem a családfenntartó.”
