Emelkedett az E.coli baktérium által okozott vastagbélbetegségek, a hasmenéssel járó campylobacteriosisos fertőzések és az AIDS-betegek száma is 2016-ban, miközben jelentősen kevesebb volt a rotavírusos és bárányhimlős fertőzések száma.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – lapunk által megismert – legfrissebb, bejelentett fertőző megbetegedéseket összegző adatai szerint a 2015-ös 43 után 2016-ban már 53 AIDS-es beteget jelentettek, és 228 új HIV-fertőzött volt az országban.
Egy korábbi jelentés szerint egyébként nem megfelelők a felvilágosító kampányok, gyakran épp azért adják tovább a HIV vírust a fertőzöttek, mert nincsenek tisztában azzal, hogy betegek. Pedig ingyenes és anonim szűrések már az ország több pontján is elérhetők. A friss mutatókból kiderült az is, hogy rendkívüli mértékben emelkedett a skarláttal fertőzött páciensek száma. Ugyanis míg 2015-ben 2643 ilyen esetet rögzítettek, addig ez a szám tavaly már 4776 volt. Vagyis több mint nyolcvan százalékkal volt több érintett. A cseppfertőzéssel terjedő skarlát tünetei a láz, torokfájdalom, nyaki nyirokcsomó-duzzanat és a bőrkiütés. Penicillinnel kezelhető, de fontos, hogy mihamarabb orvoshoz forduljanak a fertőzöttek. Ha ugyanis kezeletlen marad, akkor súlyos vese- és szívproblémákat okozhat.
A bélrendszert érintő fertőzések is gyakoribbak voltak 2016-ban. A gyomor-bél hurutot okozó, hasmenéssel járó campylobacteriosis miatt 2016-ban 8579-en szorultak ellátásra a 2015-ös 8366-tal szemben. A fertőzés egyébként nagyon gyakori, a hazánkban előforduló összes hasmenéses eset mintegy egynegyedét Campylobacter-fajok okozzák.
A rendkívül veszélyes, gennyes agyhártyagyulladás is többször fordult elő: 2010-hez és 2015-höz képest is nagyobb számban fertőződtek meg emiatt 2016-ban. Akkor 244 embernél diagnosztizáltak ilyen betegséget. Ennél a betegségnél többféle baktériumtípus is lehet a fertőzés oka, a leggyakrabban – 148 esetben – azonban nem tudták megállapítani, pontosan melyik volt a fertőzés oka. Ilyenkor a betegség valószínűleg szövődményként jelentkezik. Az agyhártyagyulladás elleni oltások kapcsán gyakran emlegetett meningococcus baktérium 49 esetben volt oka a fertőzésnek.
A rendszerint fertőzött étel miatt kialakuló, de az agyhártyagyulladásnál veszélytelenebb szalmonellás megbetegedések száma a 2015-ös évhez hasonlóan tavalyelőtt is ötezer körül mozgott. A fertőzés egyébként nyáron a meleg miatt gyakoribb, akkor ugyanis könnyen elszaporodnak a baktériumok a nem megfelelően tárolt élelmiszerekben. A kórokozó terjedését elősegítik a nem megfelelő higiénés viszonyok is.
Jó hír, hogy míg 2015-ben 6498 rotavírusos esetet jelentettek, addig 2016-ban már csak 4884-an betegedtek meg emiatt. Csökkent továbbá a hepatitis A és a bárányhimlő előfordulása is. Utóbbi esetében 41 ezerről 37 ezerre csökkent a fertőzöttek száma. A betegség ellen hamarosan térítésmentes védőoltást kaphatnak a gyerekek, ugyanis a tervek szerint bekerül a kötelező oltások körébe. Ez azért is komoly előrelépés, mert eddig kevesen adatták be a jelenleg 22 ezer forint körül mozgó, jelenleg még ajánlott oltást.
Egy év alatt kevesebb mint negyedére – 156-ról 32-re – csökkentek a kiszáradás, étvágytalanság és a láz miatt könnyen súlyossá váló vérhas miatti megbetegedések is. Ez a betegség egyébként 1970-ben még több mint 7600 embert érintett, 1980-ban 4600 felett volt az esetszám, míg 2000-re már 600 alá csökkent a jelentett fertőzések száma.
