Orbán Viktor törődik a határon túli magyarokkal, akik közül már egymillió ember kapott állampolgárságot. Döntő jelentőségű lesz, hogy ők kire voksolnak – közölte a francia Le Monde. A napilap felidézi: a miniszterelnök hét éve igyekszik egyesíteni a nemzetet, túllépve a trianoni határokon. A környező államokban kétmillió magyar él, közülük idáig 335 ezren jelezték, hogy április 8-án élni kívánnak szavazati jogukkal. Ők levélben is leadhatják voksukat, szemben azzal a 300–500 ezer magyarral, aki nyugaton dolgozik. Pulai András a Publicus Intézettől a lapnak úgy vélte: az újonnan honosítottak 97 százaléka a kormányt támogatja. Ugyanakkor például a Nagy-Britanniában élő rengeteg magyar kénytelen a konzulátusig elmenni, hogy az urnába dobja szavazatát, ami a szakértő szerint igazságtalan.
Kéri László politológus a Le Monde érdeklődésére leszögezte: a hatalom tudja, mekkora a tét, ennek megfelelően babusgatja a határon túliakat – csak éppen az anyaországi lakosság többsége nem nézi jó szemmel a nagyvonalúságát. 68 százalék helyesli, hogy útlevelet kapnak a szomszédságban élő magyarok, ám 53 százalék nem ért egyet anyagi támogatásukkal, 57 százalék pedig nem látja be, miért voksolhatnak. [A dologhoz hozzátartozik, hogy nem minden határon túli magyar, csak a határokon kívül élő, de magyar állampolgársággal rendelkezők voksolhatnak. Mégpedig alapvetően azért, mert nem létezik többféle, „erősebb” vagy „gyengébb” állampolgárság – az vagy van, vagy nincs. Ha pedig van, azzal automatikusan együtt jár a választójog is – A szerk.]
Ugyanakkor a magyar, következésképp uniós állampolgárság megnyitja a kaput a határon túliak előtt a nyugati munkaerőpiac felé, ami például számos romániai magyarnak is vonzó – írja a lap. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke el is ismeri, hogy az ő közösségükön belül nagy szerepet játszanak a gazdasági megfontolások az állampolgárság igénylésekor. Az azt megszerző szerbiai magyarok 10 százaléka pedig nyugatra költözött, ami érzékeny veszteség a délvidéki kisebbségnek.
A Jobbik kifogásolja a honosítás során tapasztalt visszaéléseket – folytatja a cikk. Így azt, hogy több tízezer szerb és ukrán magyar papírokat kapott, noha egy szót sem beszél magyarul, viszont sokan közülük az alvilágnak dolgoznak. Erre az illetékes államtitkárság úgy reagált, hogy 35 ezer kérelmet utasítottak vissza, vagyis az ellenőrzés alapos.
