Orbán Viktor törődik a határon túli magyarokkal, akik közül már egymillió ember kapott állampolgárságot. Döntő jelentőségű lesz, hogy ők kire voksolnak – közölte a francia Le Monde. A napilap felidézi: a miniszterelnök hét éve igyekszik egyesíteni a nemzetet, túllépve a trianoni határokon. A környező államokban kétmillió magyar él, közülük idáig 335 ezren jelezték, hogy április 8-án élni kívánnak szavazati jogukkal. Ők levélben is leadhatják voksukat, szemben azzal a 300–500 ezer magyarral, aki nyugaton dolgozik. Pulai András a Publicus Intézettől a lapnak úgy vélte: az újonnan honosítottak 97 százaléka a kormányt támogatja. Ugyanakkor például a Nagy-Britanniában élő rengeteg magyar kénytelen a konzulátusig elmenni, hogy az urnába dobja szavazatát, ami a szakértő szerint igazságtalan.
Kéri László politológus a Le Monde érdeklődésére leszögezte: a hatalom tudja, mekkora a tét, ennek megfelelően babusgatja a határon túliakat – csak éppen az anyaországi lakosság többsége nem nézi jó szemmel a nagyvonalúságát. 68 százalék helyesli, hogy útlevelet kapnak a szomszédságban élő magyarok, ám 53 százalék nem ért egyet anyagi támogatásukkal, 57 százalék pedig nem látja be, miért voksolhatnak. [A dologhoz hozzátartozik, hogy nem minden határon túli magyar, csak a határokon kívül élő, de magyar állampolgársággal rendelkezők voksolhatnak. Mégpedig alapvetően azért, mert nem létezik többféle, „erősebb” vagy „gyengébb” állampolgárság – az vagy van, vagy nincs. Ha pedig van, azzal automatikusan együtt jár a választójog is – A szerk.]
Ugyanakkor a magyar, következésképp uniós állampolgárság megnyitja a kaput a határon túliak előtt a nyugati munkaerőpiac felé, ami például számos romániai magyarnak is vonzó – írja a lap. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke el is ismeri, hogy az ő közösségükön belül nagy szerepet játszanak a gazdasági megfontolások az állampolgárság igénylésekor. Az azt megszerző szerbiai magyarok 10 százaléka pedig nyugatra költözött, ami érzékeny veszteség a délvidéki kisebbségnek.
