Az LMP konkrét kormányzati tervei kapcsán záporoztak a kérdések: mit tenne Szél Bernadett a felsőoktatással, az egészségüggyel, az önkormányzati szférával, a médiával? Utóbbira, a Nemzeti Hírközlési Hatóság volt vezetője, Rozgonyi Krisztina kérdezett rá, aki jelenleg a Bécsi Egyetem publicisztikai médiatudományi tanszékének kutatója. Ugyan a tervezett kormányzati struktúrát még nem hozta nyilvánosságra az LMP, annyit elárult a szakmai kérdésre az elnök asszony, hogy önálló médiaügyi tárcát akar. A közmédia költségvetését 88 milliárdról 20 milliárdra csökkentené, ugyanis nyugati országokban is ennyiből működnek, a magyarnál sokkal magasabb színvonalon a közszolgálati televíziók, rádiók. Ilyen, politikai alapú frekvenciaosztogatás sem lenne, mint ami most van. A közmédia persze nem LMP TV volna, hanem valóban független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatást folytatna.
A felsőoktatás teljesen ingyenes lenne. Nem csak az első diploma, mint ahogyan egyes pártok hangoztatják programjaikban. A vidéki felsőoktatási intézmények fenntartása az értelmiség megtartása szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az elvándorlás ellen ugyanis a megélhetés biztosítása a gyógyír. Megélhetést pedig nem az Orbán-rendszer által szorgalmazott negatív bérverseny, az Európa roncstelepévé, összeszerelő üzemévé válás, hanem a minőségi munkahelyek biztosíthatják.
Márpedig manapság egy életút során 5-6 alkalommal is átképzésre, továbbképzésre kell számítani ahhoz, hogy versenyképesek maradjunk. Ehhez fontos az alapozás is. – Mindent eltörölnék, amit Hoffmann Rózsa bevezetett! – mondta Szél Bernadett. A poroszos módszerrel történő lexikális bemagolás helyett ugyanis a készségek fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt az új Nemzeti alaptantervben. A pedagógusok óraszámát heti 20 órában maximalizálná az LMP. Tarthatatlan, hogy a pedagógiai asszisztensek – sok helyen – közmunkabéren vannak foglalkoztatva, míg az északi modellben kulcsszerepük van, hiszen rengeteg terhet levesznek a pedagógusok válláról, akik így a magas szintű tanításra tudnak koncentrálni. A fiatalok hazacsábítását, illetve otthon tartását segítené azzal is, hogy a közszolgálatban dolgozók szolgálati lakást kapnának. Ezenkívül az egészségügyi dolgozók és a tanári kar bérét is rendezni kell. Fontos azonban az is, hogy sokan nem csupán az alacsony bérek miatt dolgoznak külföldön, hanem az országban uralkodó hangulat miatt is. A bérek rendezésére az LMP uniós szintű javaslatot terjesztett be: legyen a tagállamonkénti kötelező minimálbér az adott tagállam átlagbérének 70 százaléka.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!