Egyenlő bérekkel lehetne kiiktatni a hálapénzt

Nem lehet belelátni a zsebekbe, de az egészségügyi tárcának nem is ez a feladata. Kiegyenlített bérek kellenek Zombor Gábor államtitkár szerint.

NT
2014. 07. 08. 17:30
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Addig, ameddig a magyar egészségügyben ilyen szinten jelen van a hálapénz, mint motivációs tényező, addig nem lehet arról beszélni, hogy legyenek egyenlőek a bérek – hangsúlyozta Zombor. Rámutatott: nem lehet tudni, hogy ki mennyit keres a paraszolvencia nyomán, ugyanakkor ehhez nincs is köze az államtitkárságnak vagy az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.

– A hálapénzrendszer felszámolását nevezte egyik első és legfontosabb feladatának az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Zombor Gábor a lapnak azt mondta: ehhez komoly társadalmi-szakmai konszenzusra van szükség, amely nem egyik napról a másikra fog megszületni.

 

– Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke szerint „vak, aki nem látja, mekkora a baj”. Ha nem tesznek több pénzt az egészségügyi rendszerbe, illetve nem lesz rendes bérrendezés, néhány év múlva nem lesz, aki ellássa a betegeket – nyilatkozta a Világgazdaságnak. Az elnök korábban az MNO-nak hangsúlyozta, hogy nincsenek évtizedek a rendszer megváltoztatására.

Az esélyegyenlőség jegyében egy olyan minimális díjazást kell meghatározni a szakorvosok számára, ami itthon tartja őket – emelte ki. Erre főleg ott van szükség, ahol nincs lehetőség pluszjövedelem megszerzésére, szögezte le az államtitkár. Egyébként – ismertetése szerint – pont ezeken a helyeken a legnagyobb az elvándorlás aránya is. – Ez lesz a nagy művészet a kórházi vezetőknek és az egészségügy irányítóinak, hogy ezt hogyan lehet megtenni. Ez lesz az alapja annak, hogy le tudjuk-e lassítani, illetve meg tudjuk-e fordítani a Magyarországról Nyugat-Európába irányuló agyelszívó folyamatot – hívta fel a figyelmet Zombor Gábor.

Mint mondta, a leginkább érintettek a fiatalok, az egyetemisták, vagy azok, akik nemrég végezték el az egyetemet és rezidensként, tehát szakorvosjelöltként dolgoznak. Zombor szerint ez „a legkeményebb időszak egy orvos életében, hiszen elvégzi az egyetemet, azt hiszi, hogy már orvos, de bebizonyítják neki, hogy még nem”. – Ugyanannyit kell tanulni, mint előtte, de már éles körülmények között – tette hozzá az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára. Meg kell tehát fontolni az ő javaslataikat, hiszen „rájuk vadásznak leginkább külföldről” – folytatta Zombor.

– Ők azt mondták, nagyjából nettó 250 ezer forint bér lenne minimálisan kielégítő, tehát nem gigantikus összegről van szó – hangsúlyozta. Hozzátette: a rezidensek képzése során a korábbi évek eredményei alapján ösztöndíjat kapnak, „nem is keveset, nagyjából 500 ezer forintot, aztán a szakvizsga utáni naptól kezdve csökken a fizetése”.

Az államtitkár a rádióban annak a véleményének is hangot adott, hogy a hálapénzkérdés lényegi eleme, hogy ki lehet-e váltani „egy olyan rendszerrel a hálapénzt, ahol a beteg önként vásárolja meg a választott orvos szaktudását, vagy továbbra is hálapénzt ad neki, vagy azt mondja, hogy mivel ingyenesen jár az ellátás, legfeljebb nem választ orvost.”

Zombor Gábor a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában lesz vendég július 8-án este 19.30-tól.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.