Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy nem követett el bűncselekményt, és kifogásolta az ügyészség eljárását. Szóvá tette, hogy alapvető bizonyítékokat nem szerzett be a Központi Nyomozó Főügyészség, így például az inkriminált ingatlan tulajdoni lapját, valamint nem hallgatták meg a vevőket és azt a külföldi értékbecslőt, aki az ügyészség szerint mélyen áron alul értékelte az ingatlant.
Tátrai Miklós megjegyezte, hogy a hiányosságokat pótolni kellene, úgy is, hogy meghallgatják tanúként Dmitrij Medvegyevet, hiszen az ő vezetésével ülésezett az orosz kormány, amikor döntöttek, mely céget jelöljék ki vevőnek orosz részről a kirendeltség eladásánál. A volt vezérigazgató szóvá tette: korábban maga a Legfőbb Ügyészség is leírta: ha történt is szabálytalanság, közérdeksérelem nincs. Tátrai Miklós hangsúlyozta, hogy Székely Árpád elsőrendű vádlott, volt moszkvai nagykövet nem követte el a terhére rótt hűtlen kezelést, így vádlott-társai sem lehetnek bűnpártolók.
Fekszi Márta a keddi tárgyaláson elmondta: a magyar államnak számos kihasználatlan, leromló ingatlana volt, köztük a nagyméretű moszkvai külügyi épületek. Ezekből a vádbeli, 2005 és 2008 közötti időszakban három is volt: a nagykövetség, a magyar kulturális intézet és a kereskedelmi kirendeltség, utóbbi értékesítéséről a racionalizálás keretében született döntés.
Az állami vezetők a feszített költségvetés miatt sürgették 2005-ben a kirendeltség eladását – mondta Székely Árpád elsőrendű vádlott pénteken. Arról is beszélt: éppen ő próbálta fékezni az eladást, ám – mint mondta – ha nem is gyakoroltak rá nyomást, de több miniszter finoman jelezte, hogy nagyon nehéz helyzetben van a költségvetés.
A volt vezérigazgató szerint az ingatlannak gyakorlatilag nem volt piaci értéke, hiszen a telek, amelyen állt, az orosz államé volt, és egyébként is az orosz állam döntött arról, hogy ki veheti meg a képviselet épületét. Így pedig csak annak érhetett valamit az épület, aki mögött ott állt az orosz állam, ezért nincs semmi értelme az „értékbecslések háborújának” sem.
A volt vezérigazgató azt is mondta, hogy az általa vezetett vagyonkezelő jogelőd szervezetével „nem volt rendes átadás-átvétel”, ami nagy bizonytalanságot okozott.
Beszélt arról az esetről is, amelyet Horváthné Fekszi Márta másodrendű vádlott, volt külügyi államtitkár kifogásolt. Amikor a vagyonkezelő jogtanácsosának moszkvai útja után megkérdezte tőle, mi történt Moszkvában, azt a választ kapta, hogy semmi köze hozzá – állította az államtitkár. Tátrai Miklós szerint nem valószínű, hogy ő ilyen megfogalmazást használt volna, de a lényeget illetően Horváthné Fekszi Mártának valóban nem volt köze a jogtanácsos útjához, amely egyébként nem a kereskedelmi képviselet épületével volt kapcsolatos.
Az akkor még bizalmas jellegű küldetés célja ma már elárulható: miután látszott, hogy az orosz magánszemély tulajdonában lévő magyar légitársasággal, a Malévvel „gáz van”, a jogtanácsos egyeztetni próbált arról, hogy ebben a helyzetben a magyar és az orosz államnak milyen lehetőségei vannak – idézte fel a vagyonkezelő korábbi vezérigazgatója. A tárgyaláson eredménytelen szembesítés zajlott le köztük arról, hogy az államtitkár miről tájékoztatta Tátrai Miklóst, abban viszont egyetértettek, hogy az adásvételről szóló szerződés semmis volt.
Korábban Székely Árpád és Horváthné Fekszi Márta között is eredménytelen szembesítés volt az üggyel kapcsolatban egymásnak adott tájékoztatás tartalmáról és arról, hogy a nagykövet meghatalmazása mire terjedt ki, aláírhatta-e a szerződést. Bírói kérdésre, nem arról van-e valójában szó, hogy egy szabálytalan ügyletet próbáltak utólag lepapírozni, Fekszi Márta úgy reagált: ez abszurd.
Tátrai Miklós pedig arra a kérdésre, mennyire lehetséges, hogy aznap, amikor a vagyontanács döntött az ingatlan elidegenítésről, a moszkvai nagykövet már alá is írta az adásvételi szerződést, annyit mondott: elméletileg lehetséges. Ügyészi kérdésre Tátrai Miklós felidézte: 2006-2007-ben naponta hallotta, hogy baj van a költségvetéssel, minden fillér számít, de azt nem, hogy a moszkvai ingatlant el kell adni.
A tárgyaláson Fekszi Márta és Tátrai Miklós egyaránt úgy vélekedett: az ellenük indított eljárás csak a közvélemény megtévesztését szolgáló, politikai célzatú kommunikációs lépés. A volt államtitkár emlékeztetett arra, hogy őt nem sokkal azelőtt vették őrizetbe, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megtartotta évértékelőjét. Az összefüggés pedig a két esemény között a vádlott szerint az, hogy így az évértékelőben el lehetett mondani: az előző kormány tagjai loptak, csaltak, hazudtak.
A Központi Nyomozó Főügyészség hét ember ellen emelt vádat, amelynek az a lényege, hogy a volt moszkvai nagykövet 2008 márciusában felettesei tudta nélkül írta alá az ingatlan tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződést. A vételár 23,7 millió dollár volt, az ügyészség szerint azonban az államnak több milliárd forint meg nem térült hátránya keletkezett, mivel az ingatlan értékét egy 2008-as értékbecslés több mint 108 millió dollárban állapította meg, a vevő pedig nem sokkal később az ár sokszorosáért adta tovább.
Az ügyészség Székely Árpádot hűtlen kezeléssel, Horváthné Fekszi Mártát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, Tátrai Miklóst és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot, valamint a cég akkori két vezető beosztású és egy beosztott munkatársát bűnpártolással és magánokirat-hamisítással vádolja. A per jövő héten folytatódik a vádlottak meghallgatásával.
2013. május 7-én a főügyészség Székely Árpád volt nagykövetet különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével, Horváthné Fekszi Mártát, a Külügyminisztérium volt államtitkárát hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntettével vádolta meg. Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját és Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, valamint a társaság két volt vezető beosztású és egy beosztott munkatársát társtettesként elkövetett bűnpártolás vétségével, valamint valamennyiüket folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével is megvádolta az ügyészség.
