Noha már a kormányzat is megerősítette, hogy ha Ghaith Pharaon szaúdi milliárdos Magyarország területére lép, akkor őrizetbe veszik a hatóságok, az állami résztulajdonban álló Mol Nyrt. vezetőségének esze ágában sincs felülvizsgálni a szaúdi milliárdos vezette céggel kötött szerződését. A magyar olajtársaság tavaly jelentette be, hogy partneri megállapodást kötött a Pakistan Oil Fields Limiteddel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja Ghaith Pharaon. Az üzletembert 1991 óta körözik az Egyesült Államok hatóságai, valamint az Interpol vörös riasztási listáján is szerepel. A Mol tájékoztatása szerint azonban ez nem befolyásolja a magyar és a pakisztáni olajtársaság közti szerződést.
– Ez nem morális kérdés, ez egy pakisztáni üzleti kérdés – szögezte le lapunk kérdésére Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója. Szavaiból kiderült, nem lát abban semmi kivetnivalót, hogy egy olyan céggel állnak szerződésben, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mint mondta, az másodlagos, személyzeti kérdés, hogy ki a társaság elnöke. Két cég kapcsolatáról van szó, így szóba sem kerül a megállapodás felülvizsgálata. Hozzátette: egy pakisztáni ügyet Budapestről nem lehet megítélni.
Mindez azért figyelemre méltó, mert a magyar olajcég szigorú morális elveken alapuló vállalatirányítást és erkölcsös működést hirdet magáról. „A becsületesség és az átláthatóság a legfontosabb értékek közé tartoznak számunkra, és a korrupció elleni harc vállalati stratégiánk alapvető része” – olvasható a Mol honlapján. A társaság antikorrupciós alapelveket is megfogalmazott, ezek közt a legérdekesebb, hogy a cég szerződésbontást is kilátásba helyez azokkal szemben, akik megsértik alapelveit. Mint írják, „az etikai normák tartós és nagymértékű megsértése esetén a Mol-csoport az üzleti kapcsolatot az érintett partnerrel rögtön megszünteti”. Ugyanakkor úgy tűnik, az Interpol-körözés, és az FBI elfogatóparancsa nem elég indok a Molnak a szerződés felülvizsgálatához. De a jelek szerint az sem aggályos, hogy Pharaont csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével akarják megvádolni az Egyesült Államokban.
Az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának 1992-es jelentésében az áll; hogy a korábban Ghaith Pharaon vezette Bank of Credit and Commerce International (BCCI) több bűncselekménygyanús ügyletet is bonyolított, amelyekkel összefüggésben felmerült a pénzmosás, vesztegetés, fegyverkereskedelem, terrorizmus támogatása, nukleáris technológiával való kereskedés, prostitúció és az illegális bevándorlás elősegítésének gyanúja is. A pénzintézet a kilencvenes évek elején omlott össze, a Magyar Narancs egy amerikai oknyomozó cikksorozat alapján írt arról, hogy az intézményben a világtörténelem egyik legnagyobb csalását hajtották végre (a károkat 10 milliárd dollárra becsülik), diktátorok és drogkartellek pénzeit kezelték. A minap az is kiderült, hogy Pharaont már Algériában is körözik korrupciós vádak alapján.
Az amerikai hatóságok azonban ellentmondásosan állnak a Pharaonnal kapcsolatos ügyletekhez, és nem erőltetik meg magukat annak érdekében, hogy elkapják. Sőt, 2008-ban az amerikai hadsereg leszerződött a szaúdi üzletember egyik cégével.
A Magyar Narancs megírta, Pharaon egyik cége vásárolt tavaly októberben a Kútvölgyi út és a Cinege út között, Orbán Viktor miniszterelnök (aki az üzletembert valamiért Faraon professzornak nevezi) házával szemközt egy 573 négyzetméteres, tornyos villát, de a milliárdos több más nagy értékű magyar ingatlanban is tulajdont szerzett.
A Mol Nyrt. egyébként nemcsak Pharaon kapcsán bánik engedékenyen a saját morális alapelveivel. A Hernádi Zsolt vezette Mol és a Ghaith Pharaon-féle olajcég közti kapcsolat pikantériája ugyanis az, hogy az Interpol vörös riasztási listájára nemcsak a szaúdi üzletember, hanem Hernádi is felkerült a horvát hatóságok kérésére.
A Mol-vezető nyilvános interpolos profilját azonban a magyar üzletember ügyvédeinek közbenjárására blokkolták, és az mindaddig nem látható, amíg a nemzetközi rendőri szervezet el nem dönti, jogos volt-e a horvát hatóságok kérése. Úgy tudjuk, körözése egyelőre nem szűnt meg.
Hernádi Zsolt a horvátországi vádak alapján vesztegetési ügybe keveredett, 2009-ben több millió eurónyi kenőpénz kifizetéséről gondoskodott. Az összeg címzettje Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő lehetett, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett. Az Interpol-riasztás érdekessége, hogy korábbi hírek szerint ennek ellenére, valamint az európai elfogatóparancs dacára Hernádi több ízben is járt más európai országban anélkül, hogy intézkedtek volna vele szemben a helyi hatóságok.
Tudtak a titkosszolgálatok Pharaon múltjáról; de a szaúdi üzletemberrel kapcsolatos döntést, hogy magyarországi vízumot kapjon, Orbán Viktor környezete hozhatta meg – erről beszélt az ATV-ben Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja és Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. A milliárdos 2014 októberében kapott vízumot, a döntés előtt a kérelmet átfuttatták a schengeni rendszeren, ám egyetlen tagállam sem emelt ellene kifogást. (MN)
