A Mol is üzletel Pharaonnal

A szaúdi milliárdos vezette pakisztáni társasággal szerződött a cég.

Mint mondta, a Pharaon-ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Majd feltette a kérdést, ha keresi az FBI, hogy maradhatott 24 éven át szabadlábon. Ezzel tulajdonképpen elismerve, hogy a Magyar­országon tevékenykedő üzletember azonos lehet az amerikaiak által keresett milliárdossal. Ez azért figyelemre méltó, mert Pharaon személye az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában is téma volt, de azt nem sikerült tisztázni, hogy valóban a körözött Pharaon tevékenykedik-e Magyarországon, vagy csak névazonosság áll fenn.

Mindezt a magyar hatóságok sem igyekeznek tisztázni, pedig akár egy ujjlenyomat-vizsgálat igazolhatná, hogy a Magyarországon is tevékenykedő Pharaon megegyezik-e azzal, akit az amerikaiak keresnek. Mindenesetre a Belügyminisztérium (BM) napok óta nem hajlandó elárulni lapunk megkeresésére, hogy az Egyesült Államok hatóságai, esetleg a budapesti amerikai nagykövetség fordult-e hivatalosan a magyar szervekhez az ügyben. A BM „sumákolása” azért figyelemre méltó, mert amerikai forrásaink szerint a magyar hatóságok nem együttműködők az ügyben, s tulajdonképpen megtagadták az Egyesült Államok hatóságainak kérését. Kormányzati forrásainktól pedig éppen ellentétes információkat kaptunk. Lapunk az Interpolt is többször megkereste, ám nem érkezett válasz kérdéseinkre.

Annyi bizonyos, hogy egy Ghaith Pharaon nevű milliárdost keresnek az amerikai hatóságok. A 25 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban beadott vádirat szerint a férfit csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével, valamint bűnrészességgel és bűnpártolással vádolták meg. Később – 1993-ban – tovább bővült a számlájára írt bűncselekmények listája. Mindezek alapján legfeljebb 30 év börtönre számíthat, valamint pénzbüntetésre is.

A Hernádi vezette Mol és a Pharaon-­féle olajcég közti kapcsolat pikantériája, hogy az Interpol vörös riasztási listájára nemcsak a szaúdi milliárdos, hanem Hernádi Zsolt is felkerült, utóbbi a horvát hatóságok kérésére. Ugyanakkor ügyvédeinek közbenjárására a Mol-vezető nyilvános profilját blokkolták, és mindaddig nem látható, amíg az Interpol el nem dönti, jogos volt-e a horvát hatóságok kérése. De úgy tudjuk, körözése egyelőre nem szűnt meg. Hernádi Zsolt a horvátországi vádak szerint vesztegetési ügybe keveredett, amelynek lényege, hogy 2009-ben több millió eurónyi kenőpénz kifizetéséről gondoskodott. A vádak szerint az összeg címzettje Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő volt, cserébe azért, hogy a magyar olajipari társaság kisebbségi tulajdonosként megszerezhesse az irányítói jogokat az INA horvát olajipari cég felett. Az Interpol-­riasztás érdekessége, hogy korábbi sajtóhírek szerint ennek ellenére, valamint az európai elfogatóparancs dacára Hernádi Zsolt több ízben is járt más európai országban anélkül, hogy intézkedtek volna vele szemben a helyi hatóságok.

A Pharaon-ügy kapcsán egyébként pénteken a Jobbik közleményben tudatta, megdöbbentőnek tartja, hogy Magyarország miniszterelnökének szomszédja egy olyan ember, akivel szemben az Egyesült Államok nagykövetsége szerint nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mint írták, még megdöbbentőbb, hogy ez az ember a hírszerzés hallgatása mellett beutazhat Magyarországra, a rend­őrség nem tartóztatja le, az állam pedig nem adja ki az Egyesült Államoknak. Az ellenzéki párt közölte, kezdeményezni fogja, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tűzze napirendre a Pharaon-ügyet.