Hiába szerette volna a Magyar Nemzet is tájékoztatni olvasóit az Alacsony képzettségűek és közfoglalkoztatottak képzése nevű kiemelt uniós projekt szerdai nyitórendezvényén, nem engedték be lapunk munkatársait. A 30 milliárdos program konzorciumvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), aminek egyik, Baross utcai épületében tartották az eseményt. Ám lapunk újságíróját és fotósát a portánál nem engedték tovább. Kis várakozás után megjelent a szaktárca egyik sajtósa, Lukács Tamás, aki azt állította, hogy a rendezvény korlátozottan sajtónyilvános, meghívóra és előzetes regisztrációra lett volna szükség. Ehhez képest megérkezésünkkor a portások sem kértek rajtunk számon regisztrációt, sőt, az egyik őr azt is megjegyezte, hogy nyilvános a rendezvény, bárki jöhet, csak fel kell írni a nevét és a sajtóorgánumot, ahol dolgozik. Bár ez megtörtént, nem bizonyult elégnek.
Hogy a gazdasági tárca és az NSZFH kizárta lapunkat az eseményről, azért is érthetetlen, mert egy uniós támogatás kedvezményezettjeként kötelessége volna minél szélesebb körben terjeszteni a projektről szóló információkat. A 2014–2020 közötti programozási időszakra vonatkozó, a kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségeit ismertető Széchenyi 2020 útmutató szerint minden egymilliárd forint fölötti összeggel támogatott projekt esetén kötelező a sajtónyilvános rendezvények szervezése a kapcsolódó ünnepélyes eseményekhez. Kérdés, ha egy projekt megnyitója nem számít ünnepélyes eseménynek, akkor mi tekinthető annak. A szabályzat azt is rögzíti, hogy ha a projekt a megvalósítási szakaszba lép, akkor „a kommunikációs tevékenységek célja a fejlesztés, illetve egyes mérföldköveinek megismertetése a széles közvéleménnyel”. Ehhez képest az eseményt nem hirdették az MTI agendájában (vagyis ott, ahol az újságírók érdeklődésére számottartó, közeljövőben tartandó rendezvényeket szokták), és maga az állami hírügynökség sem jelezte előzetesen, hogy beszámol az eseményről.
Mikor Lukács Tamást arról kérdeztük, miért nem kívánják beengedni a Magyar Nemzetet, azt válaszolta, „az MTI nekünk természetesen teljesen elég, ők fognak tudósítani”, így javasolta, hogy ezt a beszámolót használjuk föl mi is. A beszélgetés egy pontján pedig az alábbi különös dialógus is elhangzott:
Újságíró: De miért nem érdekük az, hogy egy uniós projektről minél többen számoljanak be?
Lukács Tamás: Hát, hölgyem, én ezekre nem vagyok hajlandó válaszolni
Ú.: Miért nem? Sajtós, nem?
L. T.: Be lehet számolni Nekem ez nem feladatköröm.
Ú.: Nem feladata, hogy sajtósként válaszoljon a sajtó kérdéseire? Hát miért kapja a fizetését?
L. T.: Nem vagyok közszereplő. Egyáltalán nem vagyok közszereplő.
Ú.: De sajtóosztályon dolgozik, nem?
L. T.: Igen, így van, sajtóosztályon dolgozom, köszönjük szépen, hogy megjelentek
Később egyébként különös módon az állami hírügynökség úgy tudósított a rendezvényről, mintha az konferencia lett volna, nem egy uniós projekt megnyitója.
A szerdai esettel kapcsolatban lapunk a nemzetgazdasági tárca és az NSZFH részére is küldött megkeresést. Többek között szerettük volna megtudni, miért nem vehetett részt a Magyar Nemzet a rendezvényen. Ezenfelül elküldtük a sajtóosztályoknak azokat a kérdéseinket is, amelyeket a helyszínen kívántunk feltenni. Például azt, hogy az egyébként 2015 novemberében elindult projektnek miért csak másfél évvel később tartották a megnyitóját. Kérdéseink közt szerepelt továbbá: mi az oka annak, hogy az NSZFH tartozása az államkincstár adatai szerint februárról márciusra több mint 200 millió forinttal nőtt. Arra is választ vártunk, miért nem reagált sem a gazdasági tárca, sem a szakképzési hivatal közérdekűadat-igénylésünkre, melyben az NSZFH az egykori fideszes képviselő, Juharos Róbert ügyvédi irodájával kötött szerződéseit kértük ki. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
Lapunk az ügyben kereste Felix Bubenheimert, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtó és média részleg-vezetőjét is. A válasz szerint az Európai Bizottság – miután semmilyen szerepe nem volt a rendezvényben, nem szervezte és nem is vett részt rajta – nem tudja kommentálni a konkrét esetet. Hozzátették azt is: alapvetően üdvözli a bizottság, ha minél szélesebb sajtóvisszhangot kapnak az EU által támogatott projektek.
Korábban egyébként lapunk több alkalommal beszámolt a szakképzési hivatallal kapcsolatos eseményekről, például arról, hogy Kanzsalics Eszter anélkül lett az intézmény főigazgatója tavaly nyáron, hogy korábban lett volna szakmai tapasztalata a szakképzés vagy felnőttképzés területén. Mikor Lázár János kancelláriaminisztert kérdeztük a kinevezéssel kapcsolatban, arról beszélt: Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára személyes garanciát vállalt arra, hogy Kanzsalics Eszter jó főigazgató lesz. Igaz, kérdésünkre, hogy elégedettek-e a főigazgató munkájával, már úgy válaszolt: azt még senki sem mondta; arra van bizalom, hogy dolgozzon.
