Gulyás Gergely kiemelte: egy tömeggyilkos diktatúra áldozatai előtt tisztelegnek a kommunizmus soha meg nem torolt bűncselekményeinek egyik helyszínén, a Terror Házában.
Felidézte, hogy a szovjetek 1947-ben ezen a napon tartóztatták le – mentelmi joga semmibevételével – Kovács Béla kisgazda politikust.
Elhurcolásának napja fordulópont volt, világos jelzés azoknak, akiknek még voltak illúziói – mutatott rá.
A miniszter emlékeztetett, mértékadó becslések szerint világszerte 100 millió embert öltek meg a kommunista eszmerendszer nevében, de ennek sokszorosa volt a megnyomorított életek száma.
Gulyás Gergely azt mondta, a „létező szocializmus” elleni harc egyik legfontosabb terepe az emlékezés lehetőségéért vívott küzdelem volt. Ezért emlékezni kell arra a bátor küzdelemre is, amely visszaszerezte az emlékezés szabadságát – hangsúlyozta, köszönetet mondva a múlt feltárásán dolgozó történészeknek és a Terror Házának is.
Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunizmus bukása óta harminc év telt el, az 1989-ben születettek közül sokan már gyermekeiknek mesélik emlékeiket.
Ha valaki a kommunizmus és minden totális diktatúra eszmerendszerét akarja elmagyarázni, akkor fontos elmondani, hogy ezek a döntés szabadságától fosztották meg az embert – közölte, hozzátéve: a kommunizmus, bár nemes célokra hivatkozott, mindent el akart pusztítani, amitől súlya van az emberi életnek.
A főigazgató rámutatott, a kommunizmust nem szabad csupán a múlt produktumaként bemutatni, mert még mindig vannak Európában, akik ezen eszmerendszer alapján szeretnék átrendezni a világot.
Aki 2019-ben a kommunizmus eszméjét elfogadhatónak tartja, annak nincs helye a közéletben, a gazdaságban, a kultúrában, a médiában – jelentette ki Schmidt Mária.
Szelekovszky Ernő, az 1945-1956 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke arról beszélt: a rendszerváltás óta eltelt 29 év sem volt elég „a magukat demokratáknak hazudó bolsevikok” kirekesztésére a közéletből. Pedig a biztonságosnak hitt mában is észben kell tartani: a szabadságot soha nem adják ingyen – figyelmeztetett, hozzátéve, a fiatalsággal is meg kell ismertetni a kommunista időszak szörnyűségeit.
