– Nincs döntés a Gripen harcászati vadászbombázók lecseréléséről – rea-gált Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi Kormányinfón a Magyar Nemzet cikkével kapcsolatban feltett újságírói kérdésre. A tárcavezető az amerikai gyártású F–35-ös amerikai harci gépek esetleges vásárlása kapcsán úgy fogalmazott: jelenleg a szükséges kapacitások megvannak, ezt a jövőben is fenn kívánják tartani, a magyar légtér védelme a Gripenekkel maximálisan biztosított. Hozzátette: a magyar légierő nemcsak hazánk légterét védi, hanem a NATO keretében – rotációs rendszerben – a balti államok légvédelmét is ellátta és a jövőben is ellátja.
Lapunk korábban úgy értesült: a tizennégy svéd harcászati vadászbombázó 2026-ban lejáró lízingszerződése után a honvédség új, úgynevezett ötödik generációs harci gépeket rendszeresíthet. A NATO-n belül jelenleg ilyen gépeket csak az Egyesült Államok gyárt. Az F–35-ösöket már több szövetséges tagállam is megrendelte, illetve több helyen kis számban már rendszerbe is állt.

Fotó: 123RF
A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely arra is kitért, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter múlt hónapban tett budapesti látogatását követően folyamatosak a tárgyalások a két ország védelmi tárcái között a közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről. A miniszter úgy fogalmazott: a vonatkozó szerződéseket a következő évben aláírhatják, és a fegyverek védelmi célokat fognak szolgálni. A Magyar Honvédség jelenleg még a szovjet gyártású, lengyel–magyar kooperációban korszerűsített KUB közepes hatótávolságú, eredetileg csapatlégvédelmi feladatokra tervezett rakétarendszert tartja hadrendben Győrben.
A 21 milliárd forintból megvalósuló kiskunfélegyházi Arzenál fegyvergyár-beruházással kapcsolatban
Gulyás Gergely elmondta: mivel NATO-tagországok vagyunk, az ország GDP-jének 2 százalékát honvédelemre kellene költeni. Szavai szerint ezt a szintet fokozatosan, 2022-ig érjük el, s az évenkénti emelés 2010 óta tart. A kormány álláspontja az, hogy ha az ország ennyi pénzt költ haderőfejlesztésre, akkor lehetőleg a hazai gyártás fejlesztésére fordítsák ezek a forrásokat.