Elzárkózik a minősítéstől a tanárok egy része

Senki sem úszhatja meg a szakértői ellenőrzéseket és a portfóliókészítést, legkésőbb 2022. augusztus 31-ig az összes pedagógusnak jelentkeznie kell minősítési eljárásra. A próbatétel egyelőre önkéntes, de az anyagi előnyök ellenére is kevesen használják ki a lehetőséget, így elképzelhető, hogy a határidő közeledtével már kötelezettségként írják elő, hiszen pályafutása során legalább egy értékelésen mindenkinek át kell esnie.

– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 150 ezernél több pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben. Ha ehhez hozzáadjuk az újonnan pályára kerülők táborát, illetve azokat, akik az évek során több életpálya-fokozatot is lépnek, akkor 2014 és 2022 között nagyjából 170 ezer minősítő eljárást kell lefolytatni. Év végére ebből nagyjából 100 ezer fog teljesülni – magyarázza lapunknak Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő.

A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója emlékeztetett, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus-életpályamodell szerint a pályakezdők két év gyakornoki fokozat után kerülhetnek pedagógus I. fokozatba, míg a tapasztaltabb kollégák a pedagógus II., a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatokat érhetik el. A szintlépés minden esetben béremelkedéssel jár, és mindenkinek kötelező legalább a pedagógus II. kategóriába eljutni.

– Az elmúlt hat évben a keretszám kezdetben évente 30 ezer, majd 35 ezer fős volt. Azonban a legsikeresebb évben is csupán 23 ezer pedagógus minősítése történt meg, vagyis hat év átlagában mindössze 50 százalékban sikerült kihasználniuk a pedagógusoknak a lehetőségeket. 2022-ig még nagyjából 70 ezer eljárást kell a rendszerben kezelni – hangsúlyozta Petróczi Gábor.

A megméretést a rengeteg feladat miatt sem tudják vállalni
Fotó: Kurucz Árpád

Az alacsony hajlandóság egyik oka szerinte az, hogy még mindig van egy olyan pedagógusréteg, amely teljes mértékben elzárkózik attól, hogy bármiféle külső értékelésnek vesse alá magát. – A másik összetevő a pedagógustársadalom rendkívül nagy leterheltsége, amelynek következtében igencsak nehéz feladatot jelent egy portfólió elkészítése és feltöltése. A harmadik akadályozó tényezőként pedig az iskolavezetők sok esetben sajnos nem megfelelően gondos menedzsmenttevékenységét jelölném meg – tette hozzá a szakértő.

A portfóliókésztés kritériumai a kezdetekhez képest már sokat egyszerűsödtek, ám azok teljesítése Petróczi szerint még így is durván két hónapnyi aktív munkát igényel.

– A portfólióban mindenkinek be kell mutatnia saját szakmai pályafutását, intézményét, osztályát vagy tanulócsoportját. El kell készíteni egy tanítandó témakör részletes bemutatását, valamint ennek részeként fel kell tölteni négy foglalkozás tervének kidolgozását. Szabadon választható dokumentumok bemutatásával kell igazolni a kompetenciák fejlettségét, hospitálási napló és egy esettanulmány elkészítésével kell számot adni a pedagógiai jártasságról. A portfólió feltöltését követő évben a pedagógus tevékenységét és az általa tartott foglalkozásokat helyszíni látogatás formájában háromfős szakértői bizottság is értékeli – ismerteti a minősítés menetét Petróczi Gábor, hozzátéve: a fokozatlépéssel járó bérnövekedés a pedagógusok többsége esetében átlagosan tíz százalék.

– A legtöbben pedagógus I.-ről pedagógus II.-re váltanak, ezek a tanítók, tanárok, óvodapedagógusok nagyjából havi bruttó 30 ezer forint emelkedéssel számolhatnak, de a pontos összeg függ a pályán eltöltött évek számától és attól, hogy az érintett milyen diplomával rendelkezik – állapította meg.