Senki sem úszhatja meg a szakértői ellenőrzéseket és a portfóliókészítést, legkésőbb 2022. augusztus 31-ig az összes pedagógusnak jelentkeznie kell minősítési eljárásra. A próbatétel egyelőre önkéntes, de az anyagi előnyök ellenére is kevesen használják ki a lehetőséget, így elképzelhető, hogy a határidő közeledtével már kötelezettségként írják elő, hiszen pályafutása során legalább egy értékelésen mindenkinek át kell esnie.
– A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 150 ezernél több pedagógus dolgozik a köznevelési intézményekben. Ha ehhez hozzáadjuk az újonnan pályára kerülők táborát, illetve azokat, akik az évek során több életpálya-fokozatot is lépnek, akkor 2014 és 2022 között nagyjából 170 ezer minősítő eljárást kell lefolytatni. Év végére ebből nagyjából 100 ezer fog teljesülni – magyarázza lapunknak Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő.
A Szalézi Szent Ferenc Gimnázium igazgatója emlékeztetett, hogy a 2013-ban bevezetett pedagógus-életpályamodell szerint a pályakezdők két év gyakornoki fokozat után kerülhetnek pedagógus I. fokozatba, míg a tapasztaltabb kollégák a pedagógus II., a mesterpedagógus és a kutatótanár fokozatokat érhetik el. A szintlépés minden esetben béremelkedéssel jár, és mindenkinek kötelező legalább a pedagógus II. kategóriába eljutni.
– Az elmúlt hat évben a keretszám kezdetben évente 30 ezer, majd 35 ezer fős volt. Azonban a legsikeresebb évben is csupán 23 ezer pedagógus minősítése történt meg, vagyis hat év átlagában mindössze 50 százalékban sikerült kihasználniuk a pedagógusoknak a lehetőségeket. 2022-ig még nagyjából 70 ezer eljárást kell a rendszerben kezelni – hangsúlyozta Petróczi Gábor.

Fotó: Kurucz Árpád
Az alacsony hajlandóság egyik oka szerinte az, hogy még mindig van egy olyan pedagógusréteg, amely teljes mértékben elzárkózik attól, hogy bármiféle külső értékelésnek vesse alá magát. – A másik összetevő a pedagógustársadalom rendkívül nagy leterheltsége, amelynek következtében igencsak nehéz feladatot jelent egy portfólió elkészítése és feltöltése. A harmadik akadályozó tényezőként pedig az iskolavezetők sok esetben sajnos nem megfelelően gondos menedzsmenttevékenységét jelölném meg – tette hozzá a szakértő.