Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A szakképzési rendszernek meg kell felelnie a negyedik ipari forradalom kihívásainak; a szakmai képzés fejlesztését az új szakképzési struktúra mellett a lemorzsolódás csökkentésének új rendszere, valamint új ösztöndíjrendszer is támogatja majd – hangsúlyozta.
A helyettes államtitkár felidézte, a kormány elfogadta a Szakképzés 4.0 stratégiát, ehhez az ITM cselekvési feladattervet készít, a dokumentum hamarosan a kormány elé kerülhet.
Az idei az előkészítés éve, az átalakuláshoz szükséges törvényt és rendeleteket ebben az évben meghozzák, ezek 2020. január 1-jén lépnek majd hatályba. Az összetett stratégia végrehajtásához szükséges intézkedések bevezetését 2020 szeptemberében tervezik – közölte Pölöskei Gáborné.
A helyettes államtitkár ismertette: a stratégia egyik fő pillére a környezet, elsősorban a tanműhelyek fejlesztése. Mint mondta, a képzéseket olyan környezetben kell végezni, amelyek a legkorszerűbb eszközökkel felszereltek.
Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a szakképzésben karrierlehetőséget lássanak a tanulók, illetve a szülők. A gazdaság fejlesztéséhez minőségi munkaerőre van szükség, és ehhez minőségi képzést kell nyújtani – fogalmazott.
A harmadik fő pillérként említette, hogy a legújabb ismeretekkel rendelkezők oktassanak a szakképzésben, ezért a vállalati mérnököket bevonnák az oktatásba, illetve a gyakorlati oktatókat vállalati helyszíneken képeznék tovább.
Az új szakképzési struktúráról szólva elmondta: a 2020 szeptemberétől felmenő rendszerben induló ötéves technikumokban az első két évben ágazati alapképzést kapnak majd a diákok, ezt az időszakot ágazati alapvizsga zárja. A következő három évben növekvő képzési időt töltenek a vállalatoknál a tanulók, akiket az is ösztönöz majd, hogy a cégek választhatnak, kikkel kötnek közülük szerződést.
Az ötödik év végén tesznek érettségit és technikusi vizsgát a diákok.
Pölöskei Gáborné kitért arra, hogy jelenleg szétaprózódott a képzés, az iskolarendszerszerben 286 féle szakmát oktatnak. Az új struktúrában meghatározzák, melyek ágazatonként az alapszakmák. A tervek szerint ezt a mintegy 200 szakmát oktatják majd az iskolarendszerben, a specializáló, szakosító képzésekre pedig az iskolarendszeren kívül kerül sor.
A helyettes államtitkár kiemelte a technikumi képzés összekötését a felsőoktatással. Ahogy fogalmazott, a technikusképzés a mérnökképzés előszobája lesz, szakirányú továbbtanulásnál a technikusi képesítés megszerzését magasabb felvételi pontszámmal számítják majd be.
Jelenleg a hároméves szakközépiskolák képzik a szakmunkásokat, akik az iskola végén nem tesznek érettségi vizsgát. Ezeket az intézményeket a szintén hároméves szakképző iskolák váltják majd fel 2020 szeptemberétől, ugyancsak felmenő rendszerben. A szakképző iskolákban az első év ágazati alapismereti oktatás lesz, ezt követi két év duális képzés.
Pölöskei Gáborné a stratégia fontos elemének nevezte, hogy kialakítják a lemorzsolódás csökkentésének új rendszerét, ami megadja a felzárkózás lehetőségét a lemaradó gyerekeknek.
A nyolc osztályt elvégzetteknek – nem kötelező jelleggel – orientációs osztályokat hoznak létre, itt egy év alatt nem az általános iskolai hiányokat akarják pótolni, hanem a gyerekek kompetenciáit fejleszteni, amire a további tanulást rá lehet építeni.
Már működik kísérleti osztály, 67 tanuló van ebben a rendszerben, a fogadtatás a gyerekek és a szülők részéről is pozitív – tette hozzá.
Féléves, illetve egyéves alapkompetencia-fejlesztő programokba kapcsolódhatnak be azok a gyerekek, akik az általános iskolát sem tudják elvégezni, majd műhelyiskolai képzéssel rész-szakképesítést szerezhetnek.
A várakozások szerint ezzel a mostani 12 százalékról 3 százalékra csökkenhet azok aránya, akik végzettség nélkül hagyják el az iskolarendszert – jelezte a helyettes államtitkár. Kiemelte azt is, hogy újjászervezik az ösztöndíjrendszert, illetve a szakképzést támogató juttatásokat. Az új elemek között említette: az ösztöndíj kifizetésének egy részét ahhoz kötik, hogy a tanuló befejezi-e a képzést, ekkor kapja meg az egyösszegű pályakezdési juttatást.
Az ösztöndíjak az első félév kivételével eredményfüggőek lesznek, ezért jelentős különbség lehet a diákok között.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár elmondta, a Szakképzés 4.0 stratégia végrehajtásának megkezdéséhez szükséges forrásokat betervezik a 2020-as költségvetésbe.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Orbán Viktor felszólalása a Máérton - élőben az Origón
Szárnyal a futballista, aki Marco Rossi szerint viccet csinált a magyarokból
Feladta a szervezete a harcot: elhunyt a gyönyörű sminkes
Ismét kidobták a Hír TV-t és a Magyar Nemzetet Magyar Péter rendezvényéről
Schóbert Lara végre megmutatta új szerelmét
Mobil bunkerek sorozatgyártásába kezdett Oroszország
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Kisebb lesz a vendégszektor, több Újpest-drukker lehet a Ferencváros elleni derbin
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Nukleáris háború küszöbén a NATO tagországa
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nem tudta tovább kerülni a válaszadást, mégis szóba állt egy újságíróval.
„Csibi Krisztina a jelöltünk a Tolna vármegyei időközi választáson. Nagy űrt kell majd betöltenie Potápi Árpád körzetében” – írta a miniszterelnök.
A baloldali politikus sem az újságírókkal, sem az ellene tüntető tömeggel nem mer találkozni.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A baloldali párt és vezetőjük véleménye szerint aki elmondja a véleményét, az ostoba.
Videó a cikkben.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
Továbbra is ömlik az orosz energiahordozó a nyugati országokba.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
