Titkos Jakubinyi Róbert mindkét büntetőpere

Továbbra sem tudhatjuk, hogy ­miért vesztegette meg — ha megvesztegette — a Gyurcsány-kormány elhárításának volt ­vezetőit Jakubinyi Róbert, a botrányos végű ­Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfigurája. Az eljárás szigorúan titkos minősítésű, csakúgy, mint az a büntetőper, amely az alapítvány kapcsán csempészet és sikkasztás miatt van folyamatban Jakubinyi ellen.

A férfit korábban egy titkosszolgálatokhoz köthető betörőbanda orgazdájaként ítélték el Fotó: Teknős Miklós

Júniusban négyszer is bíróságra kell mennie Jakubinyi Róbertnek, a Gyurcsány-kormány idején – tanúvallomások szerint – a polgári elhárítás kifizetőhelyeként működött Egymásért, Egy-másért Alapítvány egyik kulcsfigurájának. Június 5-én és június ­20-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa előtt zárt ajtók mögött folytatódik az az első fokon harmadszor is újrakezdett vesztegetési ügy, amelyben Jakubinyi mellett Galambos Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója és Gyarmati György, a polgári elhárítás volt osztályvezetője is vádlott. A titkosítás miatt részletek nem ismertek, csak az eddigi bírósági eljárások rendelkező része.

A férfit korábban egy titkosszolgálatokhoz köthető betörőbanda orgazdájaként ítélték el
Fotó: Teknős Miklós

A vesztegetési ügy kálváriája, hogy a per 2014-ben a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsán indult, majd néhány tárgyalási nap után, 2015. április 8-án a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa elölről kezdte az ügyet, és két év múlva, 2017 őszén hirdetett elmarasztaló ítéletet.

Eszerint Jakubinyit négy év szabadságvesztésre ítélték Galambos és Gyarmati megvesztegetése miatt. Galambost ezért, valamint államtitoksértésért ötéves szabadságvesztéssel, továbbá 150 millió forint vagyonelkobzással sújtották, Gyarmati a vesztegetés elfogadásáért három évet kapott, és százmillió forint vagyonelkobzással büntették.

A minősített, tehát titkos ügyről sajtóhírek szerint annyi tudható, hogy a botrányos Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódik. Állítólag tanúvallomások támasztják alá, hogy Jakubinyi pontosan 150, illetve százmillió forinttal vesztegette meg Galambost, illetve Gyarmatit, hogy cserében elsimítsák az ügyeit. Gyarmati egyébként aktív állományú elhárítóként volt tagja a botrányos alapítvány kurató­riumának, amelybe az úgynevezett kémbotrány következtében leváltott Galambos szintén bekerült.

Másodfokon az ítélőtáblán formai hibák miatt megsemmisítették az ítéletet, és az eljárást ismét Kaposvárra utalták. Az ügy részleteit még a felderítés során minősítette titokká a Nemzeti Védelmi Szolgálat, így ezt csak a szervezet oldhatja fel.

A minősített adat védelméről szóló törvény szerint a titkosszolgálatok működését, egyes vezetőit érintő büntetőügyekben egyebek mellett a nemzetbiztonsági érdek védelme miatt lehet indokolt a minősítés.

Az ügyek lezárását követően azonban a minősítők rendre megvizsgálják, hogy az adott esetben az adatvédelem vagy az állampolgárok információhoz fűződő joga az erősebb. Mint az például a vádlottak – köztük Galambos, valamint utódja, Laborc Sándor és Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter – felmentésével végződött kémbotrány perében történt. Ott is csak utólag tudhattuk meg, hogy Galambosék bolgárnak álcázott orosz titkosszolgákat juttattak be az NBH központi épületébe, akik 12 tisztet vetettek alá hazugságvizsgálatnak, és közben zsarolásra is lehetőséget adó információkhoz jutottak.

Forrásaink szerint Jakubinyi, Galambos és Gyarmati vesztegetési ügyének nemzetbiztonságot nem sértő részletei nyilvánvalóan közérdekűek, azonban a közvélemény legkorábban az ügy jogerős ítéletének kihirdetése után ismerheti meg az eljárás részleteit.

Jakubinyi másik, ugyancsak zárt ajtók mögött tárgyalt büntetőperét – amely adócsalás, csempészet és sikkasztás vádjával a Fővárosi Törvényszéken június 7-én folytatódik – a lapunknak nyilatkozó szakértők szerint szintén nemzetbiztonsági adatok védelme miatt titkosíthatták.

Jakubinyit már a nyolcvanas években elítélték egy, a titkosszolgálatokhoz is kötődő betörőbanda orgazdájaként. Ez a banda volt a kriminalisták szerint a magyarországi szervezett bűnözés melegágya, a bűnbandát a Presztízs fedőnevű akcióban számolták fel. A tagok közül sokan – mint például az Energol Rt. volt vezetői – felbukkantak a kilencvenes években az olajbűnözésben.

A titkosszolgálati kapcsolatok a rendszerváltást követően is működtek, s Jakubinyi esetében mindez az Egymásért alapítvány működése során érhető tetten. Bár hivatalosan tagadják, hogy az alapítvány az NBH fedőcége lett volna, ám tanúvallomások szerint a jótékony szervezet a titkosszolgálat kifizetőhelyeként is működött.

Jakubinyi a vád szerinti bűncselekményeket 2005–2007 között követte el az alapítványon belül, és a csempészés az NBH jogászainak jóváhagyásával történt. A férfi és társai­ 2005 augusztusa­ és 2007 februárja között 59 esetben nem fizették meg a közterheket a belföldi forgalomba bocsátott ázsiai importáruk után, és ezzel több mint egymilliárd forinttal csökkentették az adóbevételt. Jakubinyit azzal is vádolják, hogy az ő utasítására az alapítvány házipénztárából csaknem egymilliárd forintot vettek ki, majd az összeg hozzá került, s azt a saját céljaira fordította.

A perben azonban nemcsak az NBH-val való kapcsolatok kerülhetnek szóba, hanem például az is, hogy miért indított hadjáratot az elhárítás néhány embere az alapítvány ügyében nyomozó Vám- és Pénzügyőrség főosztályvezetője, valamint a szervezet bűnügyi főigazgatója, és végső soron Arnold Mihály akkori országos parancsnok ellen, akiket politikai nyomással akartak eltávolítani a posztjukról. Sikertelenül.