Ez sem tűnik elrugaszkodott tervnek – mondta –, hiszen Magyarország ma már jóval több, mint egy összeszerelő műhely, hiszen tízezer járműipari fejlesztő mérnök és ugyancsak mintegy tízezer telekommunikációs mérnök dolgozik az országban.
A járműipari kutatóhelyek száma negyven, amelyek működésére és fejlesztésére ebben az EU-s ciklusban 800 milliárd forintot fordítottak – közölte. A kormány kutatás-fejlesztési politikájáról szólva elmondta: idén a költségvetés több mint 140 milliárd forinttal támogatta a hazai K+F-et és innovációt, jövőre pedig várhatóan 30-40 milliárd forinttal emelik az állami forrásokat.
Szerinte ez jól mutatja az MTA-vita hátterét is: nem az a kérdés, mi legyen az Akadémiával, hanem az, hogy mi legyen a magyar innovációval, kutatással. „Ha már több pénzt akarunk rá elkölteni (...), akkor nyilván szeretnénk jól és hatékonyan felhasználni” – jelentette ki. A kormányfő sürgette továbbá, hogy Európa tartson lépést a versenytársakkal a digitális korszakba vezető úton, és őrizze meg „digitális szuverenitását”.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz–KDNP) házigazdaként felidézte: 2015. április 14-én írta alá Orbán Viktorral a Modern városok program szerződését, majd 2016 májusában jelentette be a tesztpálya építését a miniszterelnök, egy évre rá letették az alapkövet, két évvel később pedig már elkészült az első ütem.
A megyei jogú város vezetője elmondta azt is, hogy 2015-től dinamikus fejlődési pályára állt Zalaegerszeg. Már épül a megye legnagyobb, 170 milliárd forintos beruházásaként az M76-os gyorsforgalmi út Zalaegerszeg és az M7-es autópálya összeköttetéseként, illetve tervezik a kapcsolatot az M8-assal is. Az elmúlt négy évben 4000 új munkahely jött létre a városban, ahol 2,5 százalékra csökkent a munkanélküliség.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!