És hogy Orbán követői nem mások, mint kommunistákból épp nácikká vedlő söpredék? Ez a szint nem méltó önhöz, Ara-Kovács Attila.
Vagy éppen mégis? Ki tudja. Ön lesüllyedt – ha nem volt ott valaha is – Bangóné és más értelemben a francia liberális guru, Bernard-Henri Lévy szintjére (aki bunkóknak, hülyéknek, hőbörgőknek, tudatlanoknak nevezte a brexitre szavazó polgárokat egy Le Monde-beli cikkében 2016-ban). Nos, valójában ez a kültelki szint, Ara-Kovács úr. Csak így tovább!
Azután a következő: „Országom olyan állapotban van, mint Románia 1989-ben, mint Jugoszlávia 1996-ban. Nem sereghajtó ebben-abban, hanem Európa lepratelepe.”
Tehát Magyarország ma egy szélsőséges diktatúra, ahol etnikai konfliktusok dúlnak…
Ezt bizonyára a mély hazaszeretet íratta Ara-Kováccsal. Vagy mégsem? Azt hiszem, Ara-Kovács lelkében az van, amit Korniss Mihály egykoron megfogalmazott: mi jobban gyűlölünk titeket, mint ti minket. (Ehhez persze annyit, a pontosság végett: a nemzeti oldalon a gyűlölet nem jellemző kategória.)
Ejnye, ejnye! Az Ara-Kovács-féle jelzők és tézisek, feltételezem, még a liberálisok táborában egyszerre gurunak, tanítónak, zsűrielnöknek, ítéletmondónak és mindenek felett álló orákulumnak számító TGM számára sem lehetnek feltétlenül iránymutatók.
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy Gyurcsány és Dobrev pártjában ez az ember ilyen nézetekkel negyedik helyen állhatott az EP-listán – és végül be is juthatott a testületbe. Lárifári!
Ott pedig, Dobrev irányításával, együtt és dalolva képviselhetik az Ara-Kovács által idézett, „alapító atya” Jean Monnet-féle globalista, szuperföderális koncepciót, a nemzetállamok elhalásának kissé kommunisztikus és egyben ultraliberális vízióját.
Mert Brüsszel mégsem lepratelep, meg nem kültelki hely, mint Magyarország, hanem finom urak és elvtársak finom elitklubja, ugye, Ara-Kovács Attila?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!