Hetvenegymillió ember keres új otthont a nagyvilágban

Az ENSZ legújabb jelentése ellentmond annak az ellenzéki és brüsszeli mantrának, amely szerint a migrációs válság megszűnt, sőt egyenesen azt mutatja: a krízis még soha nem volt ilyen mély. Tavaly ugyanis hetvenmillió fölé nőtt a szülőföldjüket elhagyók száma, s közülük csak Törökországban 3,7 milliónyian várakoznak.

Táborhelyre váró bevándorlók Líbiában. Az áradat csak fokozódik a következő évtizedekben Fotó: Reuters

Az elmúlt években a hazai és az európai balliberális körök rendre azt szajkózták, hogy nincs migránsválság. Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció szóvivője például tavaly ősszel „fantom-problémának” nevezte a bevándorlást.

De az ellenzék más szereplői is tettek hasonló értelmű nyilatkozatot az elmúlt időszakban. Ennél is fontosabb azonban, hogy Brüsszelben is hasonlóan látják a problémát: az EU menekültügyi biztosa, Dimitrisz Avramopulosz többször leszögezte, hogy az Európai Unió migrációs politikája sikeres, mivel a migrációs válság megszűnt.

Táborhelyre váró bevándorlók Líbiában. Az áradat csak fokozódik a következő évtizedekben
Fotó: Reuters

Ezzel az optimizmussal azonban összeegyeztethetetlen az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának tegnap nyilvánosságra hozott jelentése, amely szerint a szervezet fennállásának hetven éve során még sosem volt ilyen magas az otthonukat maguk mögött hagyni kényszerülők száma.

A dokumentum rögzíti, hogy 2018-ban 70,8 millió ilyen személy volt világszerte, amely 2,3 milliós emelkedést jelent az előző évi adathoz képest. 1998 óta pedig a duplájára nőtt a migránsok száma a világban.

A mostani növekedésben komoly szerepet játszik a venezuelai válság, valamint a közel-keleti békétlenség és az afrikai konfliktusok is. Az különösen riasztó, hogy Európa kapujában, Törökországban rekordszámú, 3,7 millió migráns várakozik arra, hogy továbbindulhasson. A legtöbb embert kibocsátó afrikai és közép-ázsiai országokból pedig további ezrek tartanak Európa felé.

A részletekről Janik Szabolcsot, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettesét kérdeztük. – Érdemes lenne megkérdezni egy olasz- vagy görögországi állampolgárt, ő is úgy gondolja-e, hogy véget ért a migránsválság – mondta a szakértő lapunknak, utalva arra, hogy a számok szintjén tényleg van egy komoly mérséklődés 2015-höz képest, ám a frontországokban továbbra is problémát jelent az illegális migráció, évente több tízezren lépnek be ilyen módon az EU területére.

– A migráció kérdése messze nem megoldott – emelte ki a szakértő. Kifejtette: azt láthatjuk, hogy folyamatosan alakulnak ki olyan konfliktusgócok, amelyek újabb és újabb területeken indukálnak migrációs válságot. Eközben pedig a régi konfliktusok elhúzódnak. Ennek eredménye, hogy évről évre nő az otthonukat elhagyók száma – vonta le a következtetést Janik Szabolcs.

– Azt látjuk, hogy Szíriából, amit 13 millióan hagytak el, vélhetően nagyobb tömegek már nem tudnak eljönni – mondta a szakértő, hangsúlyozva, hogy a menekültek fele az ország határain belül maradt, másik felük pedig a szomszédos országokban, legfőképpen Törökországban talált menedéket.

– Líbia a közeljövőben fontos lehet, hiszen egyrészt kibocsátó ország, másrészt fontos tranzitország, amely belépési kapu az EU, pontosabban Olaszország felé – hívta fel a figyelmet az afrikai helyzetre a szakértő. Janik Szabolcs szerint a szubszaharai térség problémás lehet a jövőben, a rendkívül szegény Etiópiában például csak tavaly másfél millióval nőtt a belső menekültek száma. – Ha számos konfliktust nem sikerül nyugvópontra juttatni, akkor az otthonukat elhagyók száma tovább nő a jövőben is – értékelt az igazgatóhelyettes.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője is arra hívta fel a figyelmet: az elmúlt időszakban a balliberális oldal azzal vádolta a szigorú migrációs politikát folytató országokat, hogy intézkedéseik „feleslegesek”, hiszen „megszűnt a tömeges migrációs nyomás.”

Szerinte azonban az ENSZ jelentése éppen arra mutat rá, hogy a bevándorlási hullámok tovább fogják ostromolni Európát. Migráció mindig volt, de a történeti példák azt mutatják, hogy azok az országok, amelyek nem védekeztek a népvándorlások ellen, megszűntek létezni – fűzte hozzá.

– A másik probléma pedig – folytatta –, hogy miközben az ENSZ is elismeri, hogy „csúcsra jár” a migráció, azon dolgozik, hogy tovább szélesítse a menedékjog tartalmát.

Az eredeti felfogással szemben csalárd módon már korábban kialakították a menedékjog, mint „globális szociális jog” koncepcióját, a tavalyi migrációs paktumban pedig már pusztán a bevándorlás „menedzseléséről” beszélnek, szót sem ejtve a határvédelem fontosságáról – emlékeztetett Szánthó Miklós az ENSZ migrációs csomagjára, amelyet végül Magyarország mellett több más ország sem támogatott, az abban megjelenített bevándorláspárti álláspont miatt.

A szakember szerint a bevándoroltatás erőltetése révén létrehozott kevert népességű Európa lenne az alapja egy föderatív unió létrehozásának.

– Ez minden jóérzésű ember legrosszabb rémálmai között szerepel – hangsúlyozta Szánthó Miklós.