Pünkösdhétfő a katolikus liturgia szerint az évközi időhöz tartozik

Egészen 1969-ig karácsony és húsvét másnapjának mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt, más néven az oktáva második napja.

Csksomly, 2015. mjus 23. Jakubinyi Gyrgy gyulafehrvri rsek (k) szentmist mutat be a csksomlyi bcsn a Kis- s Nagysomly-hegy kztti nyeregben fellltott oltrnl 2015. mjus 23-n. MTI Fot: Koszticsk Szilrd Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Pünkösdhétfő a katolikus liturgiában karácsony és húsvét másnapjának mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt egészen 1969-ig, más néven az oktáva második napja.

Magyarországon a Rákosi-féle kommunista rezsim 1950 után munkanappá nyilvánította.

1997 óta a polgári életben is ismét munkaszüneti nap.

A II. Vatikáni Zsinat utáni naptárban egyszerű hétköznapként tartják nyilván, már az évközi időhöz tartozik, de a hagyomány alapján imádkozható a pünkösdnapi mise szövege, piros színben a pünkösdi prefációval. Dicsőség, két olvasmány, de hitvallás nélkül, vagy vehető a Szentlélekről szóló votívmisék egyike – olvasható az ünnepnapról a Magyar Katolikus Lexikonban.

A Szentlélek eljövetelét sokan tartják az egyház születésnapjának, és az év ezen szakában különleges szertartásokat tartanak a Szentlélekért és a Jézus által létrehozott egyházért.

A tavasz eljövetelét is ünneplik Pünkösdkor

A keresztény szokások mellett pünkösdkor még a tavasz eljövetelét is ünneplik Magyarországon. Több átvett hagyomány is van még a pogány időkből.

Gyakori magyar pünkösdi hagyomány a pünkösdi király megkoronázása, aki játékok megnyerésével szerzi meg ezt a címet. A királyt egy évre választották, ez alatt a hagyományok szerint minden mulatságba meghívták, fizették a kocsmai fogyasztását, gondozták az állatait.

A hagyomány szerint ilyenkor virágokat és ágakat tesznek az ablakokba és kerítésekre, gyakran jázmint vagy pünkösdi rózsát, hogy elkerüljék a villámcsapást.

A fiatal fiúk gyakran pünkösdi rózsát raknak ilyenkor a lányok ablakába, ők pedig koszorút adnak viszont. Néhány kérő még pogácsával teli kosarat is ad a hölgynek egy kis borral, és reménykedik, hogy kap cserébe egy kosarat. Bálok is lehetnek pünkösdkor, amik megkönnyítik az udvarlást.

Nemcsak pünkösdi királyt, hanem királynét is választanak

Nemcsak királyt, hanem királynét is szoktak választani pünkösdkor – mondta a Hagyományok Háza néprajz-kutatója az M1 aktuális csatornán.

Kalina Veronika felidézte, hogy a férfiaknak általában lóversenyeken kellett részt venniük, de gúnárnyak-szakításban és kakasnyak-ütésben is megmutathatták talpraesettségüket.

A pünkösdi királyné a legerényesebb, legszebb lányok közül került ki, feladata az volt, hogy járja a házakat, jókívánságokkal árassza el a lakókat.