Sokszor csupán az érzéseikre hagyatkoznak a Facebook cenzorai

Az erőszakos, véres tartalmak moderálása egyre inkább túlnő a közösségi médiaplatformok kapacitásain, s a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő szerint a Facebookhoz hasonló cégek elsősorban fiókletiltásokban megnyilvánuló reakciója számos szabálykövető felhasználót is érint. A komoly pszichés terhet is jelentő cenzori munkát alulfizetik, és a tevékenységet egyre inkább a harmadik világba szervezik ki.

Világszerte mintegy százötvenezren vesznek részt a tevékenységben (képünk illusztráció) Fotó: Akhtar Soomro Forrás: Reuters

– Az egyre inkább terjedő feljelentéseket szintén a kisebb kockázat elve alapján ítélik meg, így ha egy adott tartalom nem is ütközik világosan a platform házirendjébe, akkor is blokkolják, ha többen tesznek panaszt azzal kapcsolatban – fogalmazott Mocsai Norbert. Szavai szerint azzal, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója felvetette, a kormányok hatáskörébe adnának bizonyos feladatokat, valójában a probléma lényegét próbálják áttolni a kormányzati szektorra.

Világszerte mintegy százötvenezren vesznek részt a tevékenységben (képünk illusztráció)
Fotó: Reuters

Világszerte nagyjából 150 ezer ember monitorozhatja a közösségi médiumokat – számolt be róla a közelmúltban a brit The Economist egy, a témában írt könyvet szemlézve. A jellemzően alulfizetett munkát végzők egész nap véres és erőszakos tartalmakat – például lefejezést bemutató videókat, vegyifegyver-támadásokat, valamint állatokkal szexelő embereket – néznek, s a megfelelő kategória megjelölésével azonnal címkéz­niük is kell ezeket. Ha a kép, a videó vagy a mém a platform közösségi elveit sérti – például meztelenség megjelenítésével – eltávolítják azt, ám ha például öngyilkossággal fenyeget valaki vagy bűncselekmény valószínűsíthető, akkor értesítik a hatóságokat. Amennyiben nem dönthető el egyértelműen a tartalom közölhetősége, akkor azt további felülbírálásra jelölik meg.

A cikkben idézett moderátor arról számolt be: az is sokat nyom a latba, hogy egy adott eseménynek milyen jelentőséget tulajdonítanak, így például az arab tavasz véres eseményeiről szóló képeket végül fent hagyták, a közép-amerikai bandaháborúkról készült, hasonló brutalitást ábrázoló képsorokat pedig eltávolították. A cenzor szerint sokat számít egy kérdőjeles bejegyzés megítélésében, ha azt sokan megosztják vagy nagy számban fűznek hozzá kommenteket. Sokszor ugyanis a megadott kritériumok alapján nem dönthető el, hogy egy tartalom sérti-e a szabályzatot, ezért a moderátorok rendszeresen az érzéseikre hagyatkoznak.

A lap arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államokban a cenzorok többsége óránként mindössze mintegy 15 dollárt keres, ami ott alsó bérkategóriának számít, ám darabszámonként néhány centtel díjazott szűrőembereket is alkalmaznak. Az amerikai platformok a moderálást végző dolgozóikat jellemzően rövidtávú szerződésekkel alkalmazzák, és a cenzoroknak sokszor már a kontraktusban rögzítettek alapján sincs lehetőségük előrelépésre.

Bizonyos típusú cégek, köztük társkereső oldalak vagy online áruházak jellemzően a harmadik világba – például Indiába, vagy a Fülöp-szigetekre szervezik ki a moderálási tevékenységet, de egyre gyakrabban tesznek így a nagyobb, ismertebb közösségi médiumok is. A moderátorok – akiket a cikkben az internet szemétszedőinek neveznek – a felhasználóknak láthatatlanok, és sok esetben titoktartási szerződést is aláíratnak velük, hiszen a nagy platformok nem szívesen tárják nyilvánosság elé a cenzúrázási tevékenységük részleteit.

Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológus lapunknak elmondta: kutatások szerint az agresszió gyakori látványa közömbössé tehet, és fokozatosan kiirthatja a velünk született altruizmust, amely egyébként még az állatvilágban is működik. – Emellett az agresszió puszta látványa az emberi szervezet immunállapotát is rombolja. A leginkább veszélyeztetett csoportok a mentálisan, de elsősorban érzelmi szempontból problematikusnak vagy diszfunkcionálisnak tekinthető emberek, így például a gyerekek, a serdülők és a szegényebb, rosszabb körülmények között élők – fogalmazott a szakértő.