Szakértő: Kudarcba fulladhat az európai integráció

A hetes cikkely szerinti eljárás a Judith Sargentini holland politikus nevével fémjelzett jelentés mentén indult el, amelyben az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségét szorgalmazzák. Finnország tekintetében azért más a helyzet, mert ott a politika és az alkotmánybíróság nem különül el, hiszen az alkotmánybíróság szerepét egy parlamenti bizottság látja el.

Az Európai Unió 28 tagállamában eltérő alkotmányos hagyományok vannak – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az alkotmányvédelemre alapvetően három lehetőség alakult ki a történelem során, amelyek úgynevezett fokozatként is felfoghatók – mondta el.

A finneknél nincs alkotmánybíróság

Egy külön alkotmánybíróság megléte tekinthető az alkotmányvédelem legfejlettebb változatának – közölte. Magyarország rendelkezik alkotmánybírósággal, Finnországban ugyanakkor nincs alkotmánybíróság, sőt a legfelsőbb bíróság, ami létezik, sem végezhet alkotmányvédelmet. Ennek értelmében a finnek a legkezdetlegesebb változatot használják, a parlamenti alkotmányvédelmet – magyarázta. Finnországban – a svédekhez hasonlóan – a parlament a legfontosabb szereplője az ország alkotmányos berendezkedésének, teljesen szuverén szervként működik. Mint mondta, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a finnek megmaradtak a parlamenti alkotmányvédelem szintjén, amely inkább a 19. és a 20. században volt jellemző.

Arról is beszélt, hogy bár többször is felmerült már az országban, hogy a legfelsőbb bíróság kezébe kellene adni az alkotmányos intézkedéseket, és a törvények megsemmisítését, vagy egy külön alkotmányos bíróságot kellene létrehozni, ez eddig nem történt meg.

Politikusokból tevődik össze az alkotmányjogi bizottság

Elmondta, a finn jogalkotás úgy tevődik össze, hogy van egy 17 főből álló alkotmányjogi bizottság, amely a parlament képviselőiből tevődik össze. Megjegyezte, bár nem bírák és szakemberek, arra azért oda figyelnek, hogy jogászi képzettséggel rendelkezzenek. Ez a bizottság vizsgálja meg azokat a parlamenti törvényjavaslatokat, amelyekről úgy vélik, hogy alkotmányossági problémákat tartalmaznak.

Amennyiben úgy látják, hogy a törvény ütközik a finn alkotmánnyal, akkor egy úgynevezett állásfoglalást adnak ki. Bár az állásfoglalás nem kötelező érvényű a parlament plénumán, de általában követni szokták. Véleménye szerint azonban ez nem a legjobb módja az alkotmányvédelemnek.

Választások esetén mindig egy olyan politikai párt nyeri meg a választásokat, amelyik élvezi a társadalom többségének a támogatottságát. Ugyanakkor olyan politikusok kerülhetnek a bizottsági tagok közé, akik másképp értelmezhetik az alkotmányt, és ezzel akár felboríthatják a finn jogállamiságot is.

Tóth Norbert megemlítette a magyar alkotmánybíróságot is, amelynek kialakulását még a rendszerváltás idejéhez kötik. Szakértők úgy szokták mondani, hogy ez egy külföldi import, azaz, hogy egy nyugat-európai típusú, elkülönült alkotmánybíráskodást vett át Magyarország a rendszerváltás idején és ezt építette bele a rendszerbe.

Tóth Norbert szerint az Európai Unióban kettős mércét alkalmaznak. Korábban Franciaországban is voltak gazdasági problémák, ugyanakkor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nem indított az ország ellen semmilyen eljárást. Megjegyezte, ugyanazokról a szervekről van szó, amelyek a gyakorlatban határozottan lépnek fel a kelet-európai országokkal szemben. Az európai integráció kudarcba is fulladhat. Hangsúlyozta, az európai integráció azonban csak akkor lehet sikeres, ha egyenlők lesznek a nemzetek Európában, és nem tesznek különbséget közöttük jogi, de más értelemben sem, illetve betartják azokat az elveket, amelyek az alapító szerződésekbe vannak foglalva. Ha ez nem valósul meg, akkor az az európai integráció kudarcát is jelentheti – közölte Tóth Norbert.

A teljes cikket a Hirado.hu-n olvashatják!