Az Európai Unió 28 tagállamában eltérő alkotmányos hagyományok vannak – jelentette ki Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Az alkotmányvédelemre alapvetően három lehetőség alakult ki a történelem során, amelyek úgynevezett fokozatként is felfoghatók – mondta el.
A finneknél nincs alkotmánybíróság
Egy külön alkotmánybíróság megléte tekinthető az alkotmányvédelem legfejlettebb változatának – közölte. Magyarország rendelkezik alkotmánybírósággal, Finnországban ugyanakkor nincs alkotmánybíróság, sőt a legfelsőbb bíróság, ami létezik, sem végezhet alkotmányvédelmet. Ennek értelmében a finnek a legkezdetlegesebb változatot használják, a parlamenti alkotmányvédelmet – magyarázta. Finnországban – a svédekhez hasonlóan – a parlament a legfontosabb szereplője az ország alkotmányos berendezkedésének, teljesen szuverén szervként működik. Mint mondta, ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a finnek megmaradtak a parlamenti alkotmányvédelem szintjén, amely inkább a 19. és a 20. században volt jellemző.
Arról is beszélt, hogy bár többször is felmerült már az országban, hogy a legfelsőbb bíróság kezébe kellene adni az alkotmányos intézkedéseket, és a törvények megsemmisítését, vagy egy külön alkotmányos bíróságot kellene létrehozni, ez eddig nem történt meg.
Politikusokból tevődik össze az alkotmányjogi bizottság
Elmondta, a finn jogalkotás úgy tevődik össze, hogy van egy 17 főből álló alkotmányjogi bizottság, amely a parlament képviselőiből tevődik össze. Megjegyezte, bár nem bírák és szakemberek, arra azért oda figyelnek, hogy jogászi képzettséggel rendelkezzenek. Ez a bizottság vizsgálja meg azokat a parlamenti törvényjavaslatokat, amelyekről úgy vélik, hogy alkotmányossági problémákat tartalmaznak.
Amennyiben úgy látják, hogy a törvény ütközik a finn alkotmánnyal, akkor egy úgynevezett állásfoglalást adnak ki. Bár az állásfoglalás nem kötelező érvényű a parlament plénumán, de általában követni szokták. Véleménye szerint azonban ez nem a legjobb módja az alkotmányvédelemnek.
